{"id":106,"date":"2021-01-26T21:16:06","date_gmt":"2021-01-26T21:16:06","guid":{"rendered":"https:\/\/latinzona.hu\/?p=106"},"modified":"2021-01-26T21:16:09","modified_gmt":"2021-01-26T21:16:09","slug":"araucania-ez-volt-a-vilag-leghosszabb-haboruja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2021\/01\/26\/araucania-ez-volt-a-vilag-leghosszabb-haboruja\/","title":{"rendered":"Araucan\u00eda: Ez volt a vil\u00e1g leghosszabb h\u00e1bor\u00faja"},"content":{"rendered":"\n

Iskolai tanulm\u00e1nyai sor\u00e1n m\u00e1r val\u00f3sz\u00edn\u0171leg mindenki tanult hossz\u00fa h\u00e1bor\u00fakr\u00f3l. Sokszor elsz\u00f6rnyedve gondolt az ember arra, hogy milyen eszm\u00e9letlen hossz\u00fa ideig tartott a harminc\u00e9ves vagy ak\u00e1r a sz\u00e1z\u00e9ves h\u00e1bor\u00fa (b\u00e1r ez csak nev\u00e9ben tartott sz\u00e1z \u00e9vig). De m\u00e9gis, ha a t\u00f6rt\u00e9nelem leghosszabb ideig tart\u00f3 h\u00e1bor\u00faj\u00e1t keress\u00fck, akkor Chil\u00e9be kell utaznunk<\/a>. Ugyanis az Arauco-h\u00e1bor\u00fa nevet visel\u0151 fegyveres konfliktus 1536-ban kezd\u0151d\u00f6tt \u00e9s csak 1883-ban fejez\u0151d\u00f6tt be<\/strong>. Azaz 347 \u00e9ven kereszt\u00fcl folyt, ami legal\u00e1bb 14-15 gener\u00e1ci\u00f3nak felel meg. \u00c9s ellent\u00e9ben p\u00e9ld\u00e1ul a csak elm\u00e9letben l\u00e9tez\u0151 330 \u00e9ves h\u00e1bor\u00faval, ezen harcok sor\u00e1n rendk\u00edv\u00fcl komoly \u00f6sszecsap\u00e1sok is zajlottak a felek k\u00f6z\u00f6tt Araucan\u00eda birtokl\u00e1s\u00e1\u00e9rt.<\/p>\n\n\n\n

De mi is t\u00f6rt\u00e9nt?<\/h3>\n\n\n\n

A h\u00e1bor\u00fa a spanyol gyarmatos\u00edt\u00f3k \u00e9s a chilei ter\u00fcleteken \u0151slakos mapucs\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt folyt \u00e9s elvileg a reynog\u00fcel\u00e9ni csat\u00e1val indult 1536-ban. Ami persze csak nev\u00e9ben volt csata, val\u00f3j\u00e1ban a d\u00e9l fel\u00e9 tart\u00f3 p\u00e1rsz\u00e1z f\u0151s spanyol felfedez\u0151osztag egyszer\u0171en megr\u00e9m\u00fclt a vele szemben felvonul\u00f3 sokezres indi\u00e1n hadseregt\u0151l. Pedig ak\u00e1r nyerhettek is volna a mind\u00f6ssze \u00edjakkal \u00e9s fad\u00e1rd\u00e1kkal felszerelt \u0151slakosok ellen, akiknek \u0151si f\u00f6ldje Araucan\u00eda r\u00e9gi\u00f3ja <\/strong>(vagy helyi nyelven a Moluche). Ez a reynog\u00fcel\u00e9ni csata ut\u00e1n hossz\u00fa \u00e9veken \u00e1t volt a spanyol h\u00f3d\u00edt\u00f3k v\u00e1gy\u00e1lmainak f\u0151szerepl\u0151je. <\/p>\n\n\n\n

Nem csoda, hogy tucatnyi t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az Itata-foly\u00f3n t\u00fal fekv\u0151 r\u00e9gi\u00f3ba. De a mapucs\u00e9k igen agressz\u00edv fell\u00e9p\u00e9se mindig megh\u00e1tr\u00e1l\u00e1sra k\u00e9sztette \u0151ket. Az igaz\u00e1n komoly harci cselekm\u00e9nyek az 1550-es \u00e9vekt\u0151l kezd\u0151d\u0151en t\u00f6rt\u00e9ntek. Ekkor a spanyolok komolyabb er\u0151kkel hatoltak be Araucan\u00ed\u00e1ba<\/strong> \u00e9s elkezdtek er\u0151d\u00f6ket \u00e9p\u00edteni. Ezt kezdetben nagyj\u00e1b\u00f3l zavartalanul megtehett\u00e9k (a munk\u00e1k sor\u00e1n elrabolt indi\u00e1nokat is dolgoztattak). De 1553-ban a mapucs\u00e9k egykoron spanyolok alatt szolg\u00e1lt indi\u00e1nt\u00e1rsaik vezet\u00e9s\u00e9vel h\u00e1bor\u00fat ind\u00edtottak \u00e9s sikerrel \u0171zt\u00e9k ki a gyarmatos\u00edt\u00f3kat \u0151si f\u00f6ldj\u00fckr\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

Innent\u0151l kezdve adok-kapok \u00fctk\u00f6zetek k\u00f6vett\u00e9k egym\u00e1st, olyan jelenetekkel, mint p\u00e9ld\u00e1ul amikor a mapucs\u00e9k \u00e1tkelve az Itat\u00e1n m\u00e9g Santiago v\u00e1ros\u00e1t<\/strong> is megrohamozt\u00e1k. M\u00e1skor (a hatvanas \u00e9vek elej\u00e9n) a spanyolok ellen\u0151rz\u00e9s\u00fck al\u00e1 vont\u00e1k a mapucse ter\u00fcletek<\/a> jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t, v\u00e1rosokat \u00e9s er\u0151d\u00f6ket hoztak l\u00e9tre. De a 16. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig sem voltak k\u00e9pesek igaz\u00e1n uralmuk al\u00e1 hajtani Araucan\u00eda ter\u00fclet\u00e9t. Ez f\u0151k\u00e9nt a mapucs\u00e9k elt\u00f6k\u00e9lts\u00e9g\u00e9nek, kitart\u00e1s\u00e1nak \u00e9s ravaszs\u00e1g\u00e1nak volt k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. <\/p>\n\n\n\n

Ezt a helyzetet \u00fagy k\u00e9pzelj\u00fck el, hogy ezekben az id\u0151kben m\u00e1r egyetlen spanyol sem szeretett nagyon itt dolgozni, szolg\u00e1latot teljes\u00edteni. Hiszen az \u0151slakosok egyetlen percre nem nyugodtak, folyamatos t\u00e1mad\u00e1sokat hajtottak v\u00e9gre spanyol \u00e1ll\u00e1sok ellen. \u00c9s ez a h\u00e1bor\u00faskod\u00e1s eg\u00e9szen od\u00e1ig jutott, hogy a 17. sz\u00e1zad elej\u00e9re a mapucse ter\u00fcletek jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9r\u0151l, a Bio-Bio foly\u00f3t\u00f3l d\u00e9lre az \u00f6sszes spanyol \u00e1ll\u00e1st, er\u0151d\u00f6t siker\u00fclt az indi\u00e1noknak felsz\u00e1molni.<\/p>\n\n\n\n

Araucan\u00eda a h\u00e1bor\u00fa v\u00e9gefel\u00e9<\/h3>\n\n\n\n

A 17. sz\u00e1zadban a h\u00e1bor\u00fas aktivit\u00e1s cs\u00f6kkent \u00e9s ink\u00e1bb a megegyez\u00e9st kerest\u00e9k a felek, id\u0151nk\u00e9nt voltak b\u00e9kek\u00f6t\u00e9sek, majd \u00fajra fell\u00e1ngolt az er\u0151szak. De valamif\u00e9le kereskedelem \u00e9s kevered\u00e9s m\u00e1r elindult, s\u0151t, itt volt egy 30 \u00e9ves b\u00e9k\u00e9s peri\u00f3dus is a h\u00e1bor\u00faban. Azt\u00e1n a 18. sz\u00e1zad \u00fajabb v\u00e9res harcokat hozott t\u00f6bb tucatnyi igen v\u00e9res \u00f6sszecsap\u00e1ssal, de a kor\u00e1bbiakhoz k\u00e9pest ekkor m\u00e1r \u00e9rezhet\u0151 volt valamif\u00e9le k\u00f6zeled\u00e9s a felek k\u00f6z\u00f6tt. Ugyanis az indi\u00e1nok \u00e9s a spanyolok is egyre ink\u00e1bb hajlottak a b\u00e9k\u00e9re, s\u0151t el\u0151bbiek elkezdt\u00e9k elfogadni az eur\u00f3paiak jelenl\u00e9t\u00e9t ter\u00fcleteiken, kereskedni \u00e9s t\u00e1rgyalni is kezdtek vel\u00fck. <\/p>\n\n\n\n

Nem csoda, hogy k\u00e9s\u0151bb, a chilei f\u00fcggetlens\u00e9gi h\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n a mapucs\u00e9k a kir\u00e1lys\u00e1gp\u00e1rti spanyolokat t\u00e1mogatt\u00e1k a Chile f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9\u00e9rt harcol\u00f3kkal szemben. \u00c9s amikor v\u00e9g\u00fcl l\u00e9trej\u00f6tt a szabad Chile, akkor a Bio-Bio foly\u00f3t, mint hat\u00e1rt jel\u00f6lt\u00e9k ki az \u00faj orsz\u00e1g \u00e9s a mapucs\u00e9k f\u00f6ldje k\u00f6z\u00f6tt. Ez \u00e9vtizedeken \u00e1t \u00edgy maradt, eg\u00e9szen addig, am\u00edg Chile m\u00e1r el\u00e9gg\u00e9 nem stabiliz\u00e1l\u00f3dott. Ekkors vezet\u0151i szem\u00e9t elkezdte sz\u00farni a d\u00e9li, f\u00fcggetlen ter\u00fcletr\u00e9sz. Az 1861-ben ind\u00edtott araucan\u00edai megsz\u00e1ll\u00e1ssal pedig v\u00e9g\u00fcl befejez\u0151d\u00f6tt a mapucs\u00e9k f\u00fcggetlens\u00e9ge \u00e9s a 347 \u00e9vig tart\u00f3 Arauco-h\u00e1bor\u00fa.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Iskolai tanulm\u00e1nyai sor\u00e1n m\u00e1r val\u00f3sz\u00edn\u0171leg mindenki tanult hossz\u00fa h\u00e1bor\u00fakr\u00f3l. Sokszor elsz\u00f6rnyedve gondolt az ember arra, hogy milyen eszm\u00e9letlen hossz\u00fa ideig tartott a harminc\u00e9ves vagy ak\u00e1r […]<\/a><\/p>\n<\/div>","protected":false},"author":1,"featured_media":109,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[27],"tags":[61,62,28,60,59,63],"yoast_head":"\nAraucan\u00eda: Ez volt a vil\u00e1g leghosszabb h\u00e1bor\u00faja - Latin Z\u00f3na<\/title>\n<meta name=\"description\" content=\"A vil\u00e1g leghosszabb h\u00e1bor\u00faja a Latin-Amerik\u00e1n k\u00edv\u00fcl alig ismert Araucan\u00eda r\u00e9gi\u00f3j\u00e1\u00e9rt folyt sok sz\u00e1z \u00e9ven kereszt\u00fcl.\" \/>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2021\/01\/26\/araucania-ez-volt-a-vilag-leghosszabb-haboruja\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"Araucan\u00eda: Ez volt a vil\u00e1g leghosszabb h\u00e1bor\u00faja - Latin Z\u00f3na\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"A vil\u00e1g leghosszabb h\u00e1bor\u00faja a Latin-Amerik\u00e1n k\u00edv\u00fcl alig ismert Araucan\u00eda r\u00e9gi\u00f3j\u00e1\u00e9rt folyt sok sz\u00e1z \u00e9ven kereszt\u00fcl.\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2021\/01\/26\/araucania-ez-volt-a-vilag-leghosszabb-haboruja\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Latin Z\u00f3na\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2021-01-26T21:16:06+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2021-01-26T21:16:09+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/latinzona.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/01\/theculturetrip.jpg\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"1024\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"730\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\">\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"4 perc\">\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#website\",\"url\":\"https:\/\/latinzona.hu\/\",\"name\":\"Latin Z\\u00f3na\",\"description\":\"Mi D\\u00e9lre is figyel\\u00fcnk...\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":\"https:\/\/latinzona.hu\/?s={search_term_string}\",\"query-input\":\"required name=search_term_string\"}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"ImageObject\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2021\/01\/26\/araucania-ez-volt-a-vilag-leghosszabb-haboruja\/#primaryimage\",\"inLanguage\":\"hu\",\"url\":\"https:\/\/latinzona.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/01\/theculturetrip.jpg\",\"width\":1024,\"height\":730,\"caption\":\"Forr\\u00e1s: theculturetrip.com\"},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2021\/01\/26\/araucania-ez-volt-a-vilag-leghosszabb-haboruja\/#webpage\",\"url\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2021\/01\/26\/araucania-ez-volt-a-vilag-leghosszabb-haboruja\/\",\"name\":\"Araucan\\u00eda: Ez volt a vil\\u00e1g leghosszabb h\\u00e1bor\\u00faja - Latin Z\\u00f3na\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2021\/01\/26\/araucania-ez-volt-a-vilag-leghosszabb-haboruja\/#primaryimage\"},\"datePublished\":\"2021-01-26T21:16:06+00:00\",\"dateModified\":\"2021-01-26T21:16:09+00:00\",\"author\":{\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#\/schema\/person\/de64af94bc35db4973955a05f752bd2d\"},\"description\":\"A vil\\u00e1g leghosszabb h\\u00e1bor\\u00faja a Latin-Amerik\\u00e1n k\\u00edv\\u00fcl alig ismert Araucan\\u00eda r\\u00e9gi\\u00f3j\\u00e1\\u00e9rt folyt sok sz\\u00e1z \\u00e9ven kereszt\\u00fcl.\",\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2021\/01\/26\/araucania-ez-volt-a-vilag-leghosszabb-haboruja\/\"]}]},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#\/schema\/person\/de64af94bc35db4973955a05f752bd2d\",\"name\":\"Chileno\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#personlogo\",\"inLanguage\":\"hu\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/9a5fe6fe999607c0ed4bfce2f8ed2600?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"Chileno\"},\"sameAs\":[\"https:\/\/latinzona.hu\"]}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/106"}],"collection":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=106"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/106\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":110,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/106\/revisions\/110"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/109"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=106"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=106"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=106"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}