{"id":1119,"date":"2025-02-09T08:09:00","date_gmt":"2025-02-09T08:09:00","guid":{"rendered":"https:\/\/latinzona.hu\/?p=1119"},"modified":"2025-02-08T13:15:02","modified_gmt":"2025-02-08T13:15:02","slug":"egy-uj-sundisznofaj-kerult-elo-kolumbiaban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2025\/02\/09\/egy-uj-sundisznofaj-kerult-elo-kolumbiaban\/","title":{"rendered":"\u00daj s\u00fcndiszn\u00f3faj Kolumbi\u00e1ban"},"content":{"rendered":"\n

A k\u00f6zelm\u00faltban egy felfedez\u00e9s (nemr\u00e9g volt egy m\u00e1sik hasonl\u00f3<\/a>) lepte meg a tudom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get. Egy \u00faj s\u00fcndiszn\u00f3fajt, a Coendou vossi nev\u0171 fajt azonos\u00edtott\u00e1k Kolumbi\u00e1ban. A helyi \u00e9s nemzetk\u00f6zi kutat\u00f3k egy csoportja \u00e1ltal tett felfedez\u00e9s m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6vet jelent az orsz\u00e1g biol\u00f3giai sokf\u00e9les\u00e9ge szempontj\u00e1b\u00f3l. Mivel ez a hetedik s\u00fcndiszn\u00f3faj, amelyet feljegyeztek itt. <\/strong>Ez egyben az els\u0151 ilyen jelleg\u0171 felfedez\u00e9s 126 \u00e9ve, miut\u00e1n 1899-ben feljegyezt\u00e9k a t\u00f6rpes\u00fcn (Coendou vestitus) fajt. <\/p>\n\n\n\n

Pontosabban a Coendou vossi a nagytest\u0171 r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3k csoportj\u00e1ba tartozik. Ez a csoport a Humboldt Int\u00e9zet szerint az eml\u0151s\u00f6k m\u00e1sodik rendje, ahol a legt\u00f6bb fajt jegyezt\u00e9k fel, \u00f6sszesen 137-et. N\u00e9gy alrendbe, 10 \u0151shonos csal\u00e1dba \u00e9s mintegy 60 nemzets\u00e9gbe sorolhat\u00f3k. Egyes fajai, p\u00e9ld\u00e1ul a kapibar\u00e1k m\u00e9ret\u00fck \u00e9s 900 grammot meghalad\u00f3 s\u00falyuk miatt nagy r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3knak sz\u00e1m\u00edtanak. <\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Az \u00faj s\u00fcndiszn\u00f3faj val\u00f3j\u00e1ban nagyon hasonl\u00f3 egy m\u00e1sikhoz<\/h2>\n\n\n\n

Az \u00faj fajt azonban megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti a t\u00f6bbit\u0151l, hogy kisebb, mint az azonos nemzets\u00e9ghez tartoz\u00f3 t\u00f6bbi faj. A teste 26 \u00e9s 33 centim\u00e9ter k\u00f6z\u00f6tt van, de a fark\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, amely a teljes hossz\u00e1nak t\u00f6bb mint 70 %-\u00e1t teszi ki, k\u00e9pes a f\u00e1kon mozogni \u00e9s \u00e9lni. A t\u00f6bbi s\u00fcndiszn\u00f3t\u00f3l elt\u00e9r\u0151en a Coendou vossi f\u0151leg h\u00e1romsz\u00edn\u0171 t\u00fcsk\u00e9kkel bor\u00edtott, ritk\u00e1s bund\u00e1ja pedig s\u00f6t\u00e9tbarna. Tov\u00e1bbi felt\u0171n\u0151 tulajdons\u00e1ga a s\u00f6t\u00e9tebb h\u00e1tsz\u00edne \u00e9s az, hogy az arc\u00e1n r\u00f6vid, h\u00e1romsz\u00edn\u0171 t\u00fcsk\u00e9k vannak.<\/strong> A H\u00e9ctor E. Ram\u00edrez-Chaves (Caldasi Egyetem) \u00e9s Elkin A. Noguera-Urbano (Humboldt Int\u00e9zet) \u00e1ltal vezetett kutat\u00f3csoport 2018-ban kezdte meg munk\u00e1j\u00e1t, mik\u00f6zben az Ecuadorban, Panam\u00e1ban \u00e9s Kolumbi\u00e1ban elterjedt andoki s\u00fcndiszn\u00f3 (Coendou quichua) faj elemz\u00e9s\u00e9t v\u00e9gezt\u00e9k. <\/p>\n\n\n\n

Vizsg\u00e1lataik sor\u00e1n k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket \u00e9szleltek e faj \u00e9s a Karib-t\u00e9rs\u00e9g sz\u00e1raz erdeiben \u00e9s a Magdalena foly\u00f3 Andok k\u00f6z\u00f6tti v\u00f6lgy\u00e9ben \u00e9l\u0151 egyes s\u00fcndiszn\u00f3popul\u00e1ci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt. E megfigyel\u00e9sek meger\u0151s\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben \u00e1tn\u00e9zt\u00e9k az olyan m\u00fazeumokban \u0151rz\u00f6tt p\u00e9ld\u00e1nyokat, mint a New York-i American Museum of Natural History, a londoni Natural History Museum \u00e9s a Sv\u00e9d Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum, valamint a kolumbiai int\u00e9zm\u00e9nyekben. P\u00e9ld\u00e1ul a Humboldt Int\u00e9zetben \u00e9s a Nemzeti Egyetemen. A DNS-bizony\u00edt\u00e9kok, valamint a morfol\u00f3giai \u00e9s biogeogr\u00e1fiai vizsg\u00e1latok elemz\u00e9se ut\u00e1n a tud\u00f3sok arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottak, hogy a Coendou quichua val\u00f3j\u00e1ban h\u00e1rom k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vonalba sorolhat\u00f3. <\/p>\n\n\n\n

Maga a Coendou quichua az ecuadori Andokb\u00f3l, a Coendou rothschildi a Choc\u00f3-Dari\u00e9nb\u0151l, valamint az \u00fajonnan le\u00edrt Coendou vossi<\/strong>. Ez csak Kolumbi\u00e1ban fordul el\u0151, \u00e9s az Andok k\u00f6z\u00f6tti Magdalena-v\u00f6lgy \u00e9s a Karib-t\u00e9rs\u00e9g nedves \u00e9s sz\u00e1raz erdeiben \u00e9l. A felfedez\u00e9st dokument\u00e1l\u00f3 tanulm\u00e1nyt az Amerikai Eml\u0151stani T\u00e1rsas\u00e1g Journal of Mammalogy c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat\u00e1ban tett\u00e9k k\u00f6zz\u00e9<\/a>. Az \u00faj faj neve Robert S. Voss, az Amerikai Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum kutat\u00f3ja el\u0151tt tiszteleg, aki jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rult a Coendou nemzets\u00e9gbe tartoz\u00f3 s\u00fcndiszn\u00f3k tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1hoz. <\/p>\n\n\n\n

V\u00e9gezet\u00fcl, a felfedez\u00e9s nyom\u00e1n a kutat\u00f3k fokozott er\u0151fesz\u00edt\u00e9seket s\u00fcrgetnek a kolumbiai eml\u0151s\u00f6k sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9nek dokument\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az olyan kev\u00e9ss\u00e9 vizsg\u00e1lt csoportok eset\u00e9ben, mint a r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3k, amelyek l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00faak az \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1ban.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A k\u00f6zelm\u00faltban egy felfedez\u00e9s (nemr\u00e9g volt egy m\u00e1sik hasonl\u00f3) lepte meg a tudom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get. Egy \u00faj s\u00fcndiszn\u00f3fajt, a Coendou vossi nev\u0171 fajt azonos\u00edtott\u00e1k Kolumbi\u00e1ban. A […]<\/a><\/p>\n<\/div>","protected":false},"author":1,"featured_media":1120,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[31],"tags":[104,32],"yoast_head":"\n\u00daj s\u00fcndiszn\u00f3faj Kolumbi\u00e1ban - Latin Z\u00f3na<\/title>\n<meta name=\"description\" content=\"A biodiverzit\u00e1s\u00e1r\u00f3l h\u00edres Kolumbi\u00e1ban nemr\u00e9g egy \u00faj s\u00fcndiszn\u00f3faj ker\u00fclt el\u0151 az orsz\u00e1g egyik eldugottabb r\u00e9sz\u00e9r\u0151l.\" \/>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2025\/02\/09\/egy-uj-sundisznofaj-kerult-elo-kolumbiaban\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"\u00daj s\u00fcndiszn\u00f3faj Kolumbi\u00e1ban - Latin Z\u00f3na\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"A biodiverzit\u00e1s\u00e1r\u00f3l h\u00edres Kolumbi\u00e1ban nemr\u00e9g egy \u00faj s\u00fcndiszn\u00f3faj ker\u00fclt el\u0151 az orsz\u00e1g egyik eldugottabb r\u00e9sz\u00e9r\u0151l.\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2025\/02\/09\/egy-uj-sundisznofaj-kerult-elo-kolumbiaban\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Latin Z\u00f3na\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2025-02-09T08:09:00+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2025-02-08T13:15:02+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/latinzona.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/02\/vossi.png\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"1070\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"635\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\">\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"3 perc\">\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#website\",\"url\":\"https:\/\/latinzona.hu\/\",\"name\":\"Latin Z\\u00f3na\",\"description\":\"Mi D\\u00e9lre is figyel\\u00fcnk...\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":\"https:\/\/latinzona.hu\/?s={search_term_string}\",\"query-input\":\"required name=search_term_string\"}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"ImageObject\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2025\/02\/09\/egy-uj-sundisznofaj-kerult-elo-kolumbiaban\/#primaryimage\",\"inLanguage\":\"hu\",\"url\":\"https:\/\/latinzona.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/02\/vossi.png\",\"width\":1070,\"height\":635},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2025\/02\/09\/egy-uj-sundisznofaj-kerult-elo-kolumbiaban\/#webpage\",\"url\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2025\/02\/09\/egy-uj-sundisznofaj-kerult-elo-kolumbiaban\/\",\"name\":\"\\u00daj s\\u00fcndiszn\\u00f3faj Kolumbi\\u00e1ban - Latin Z\\u00f3na\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2025\/02\/09\/egy-uj-sundisznofaj-kerult-elo-kolumbiaban\/#primaryimage\"},\"datePublished\":\"2025-02-09T08:09:00+00:00\",\"dateModified\":\"2025-02-08T13:15:02+00:00\",\"author\":{\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#\/schema\/person\/de64af94bc35db4973955a05f752bd2d\"},\"description\":\"A biodiverzit\\u00e1s\\u00e1r\\u00f3l h\\u00edres Kolumbi\\u00e1ban nemr\\u00e9g egy \\u00faj s\\u00fcndiszn\\u00f3faj ker\\u00fclt el\\u0151 az orsz\\u00e1g egyik eldugottabb r\\u00e9sz\\u00e9r\\u0151l.\",\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2025\/02\/09\/egy-uj-sundisznofaj-kerult-elo-kolumbiaban\/\"]}]},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#\/schema\/person\/de64af94bc35db4973955a05f752bd2d\",\"name\":\"Chileno\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#personlogo\",\"inLanguage\":\"hu\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/9a5fe6fe999607c0ed4bfce2f8ed2600?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"Chileno\"},\"sameAs\":[\"https:\/\/latinzona.hu\"]}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1119"}],"collection":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1119"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1119\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1122,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1119\/revisions\/1122"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1120"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1119"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1119"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1119"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}