{"id":1459,"date":"2025-06-14T06:37:24","date_gmt":"2025-06-14T06:37:24","guid":{"rendered":"https:\/\/latinzona.hu\/?p=1459"},"modified":"2025-06-14T06:37:26","modified_gmt":"2025-06-14T06:37:26","slug":"ki-az-a-szent-charbel","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2025\/06\/14\/ki-az-a-szent-charbel\/","title":{"rendered":"Szent Ch\u00e1rbel – a szent, aki megmentheti a megl\u0151tt kolumbiai szen\u00e1tort"},"content":{"rendered":"\n

Bertrand Akl maronita pap megl\u00e1togatta Miguel Uribe Turbay kolumbiai szen\u00e1tort a Santa Fe Alap\u00edtv\u00e1ny k\u00f3rh\u00e1z\u00e1ban<\/a>, ahol a politikus az \u00e9let\u00e9\u00e9rt k\u00fczd, miut\u00e1n egy 15 \u00e9ves kiskor\u00fa az \u00e9let\u00e9re t\u00f6rt<\/strong>. A pap Szent Ch\u00e1rbel erekly\u00e9j\u00e9vel kente fel az eln\u00f6kjel\u00f6ltet, \u00e9s im\u00e1dkozott a miel\u0151bbi fel\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9\u00e9rt. A pap az \u00e1ldozat nagyn\u00e9nje \u00e9s n\u0151v\u00e9re t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban l\u00e9pett be Uribe Turbay szob\u00e1j\u00e1ba, akinek csal\u00e1dja, a libanoni sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Turbay csal\u00e1d a szentnek h\u00f3dol. <\/p>\n\n\n\n

Akl a szent k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t Miguel k\u00f6zel\u00e9be vitte, \u00e9s hozz\u00e1\u00e9rintette a szen\u00e1tor test\u00e9hez. Ezut\u00e1n a h\u00edvek el\u0151vettek egy flask\u00e1t Szent K\u00e1roly olaj\u00e1val, \u00e9s mik\u00f6zben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 im\u00e1kat mondtak, elkezdt\u00e9k bekenni a test\u00e9t a szent folyad\u00e9kkal, \u00fcnnep\u00e9lyesen elv\u00e9gezve a betegekre vonatkoz\u00f3 szertart\u00e1st. Ezzel egy id\u0151ben a politikus n\u0151v\u00e9re t\u00e9rdre borulva foh\u00e1szkodott a 19. sz\u00e1zadi keleti szenthez, akinek alakja lelki vigasztal\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt a testi \u00e9s lelki betegs\u00e9gekben szenved\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra. <\/p>\n\n\n\n

Bertrand Akl egy nyilatkozatban kifejtette, hogy a maronita egyh\u00e1z egy olyan egyh\u00e1z, amely a K\u00f6zel-Keleten, Antiochi\u00e1ban sz\u00fcletett, egy f\u00f6n\u00edciai \u00e9s ar\u00e1mi kult\u00far\u00e1ban. Ez\u00e9rt a katolikus hit, amely az eg\u00e9sz vil\u00e1got el\u00e9rte \u00e9s a kult\u00far\u00e1kban fejl\u0151d\u00f6tt, elkezdett r\u00edtusokat kialak\u00edtani, \u00e9s az egyik ilyen r\u00edtus a maronita r\u00edtus, amelynek vannak bizonyos elvei, mint p\u00e9ld\u00e1ul a R\u00f3m\u00e1val val\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g v\u00e1llal\u00e1sa. <\/p>\n\n\n\n

Szent Ch\u00e1rbel t\u00f6rt\u00e9nete<\/h2>\n\n\n\n

Szent Ch\u00e1rbel Makhlouf libanoni maronita szerzetes \u00e9s pap volt<\/a>, akit m\u00e9ly lelkis\u00e9g\u0171 \u00e9s szigor\u00fa \u00e9let\u00e9\u00e9rt, valamint a k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1nak tulajdon\u00edtott sz\u00e1mos csod\u00e1\u00e9rt tiszteltek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyben. Egy olyan szent, aki gyermekkor\u00e1t\u00f3l kezdve Istenhez val\u00f3 k\u00f6zels\u00e9g\u00e9t \u00e9lte meg, olyannyira, hogy mindenben, amit tett, Istennek h\u00f3dolt. \u0150 egy parasztember volt. <\/strong>Gondozta a ny\u00e1jat, volt egy barlangja a Sz\u0171zany\u00e1nak, ahol im\u00e1dkozott \u00e9s k\u00f6zelebb ker\u00fclt Istenhez. Szent Ch\u00e1rbel 1828. m\u00e1jus 8-\u00e1n sz\u00fcletett Bekaa Kafr\u00e1ban, egy kis faluban, az \u00e9szak-libanoni hegyekben. Sz\u00fclet\u00e9si neve Youssef Antoun Makhlouf volt. <\/p>\n\n\n\n

M\u00e1r fiatal kor\u00e1t\u00f3l kezdve hajlamot mutatott a lelki \u00e9letre, amelyre csal\u00e1dja \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge m\u00e9lyen vall\u00e1sos k\u00f6rnyezete vezette. 23 \u00e9ves kor\u00e1ban bel\u00e9pett a Mayfouq-i Miasszonyunk maronita kolostorba, \u00e9s felvette a Ch\u00e1rbel nevet, egy 2. sz\u00e1zadi kereszt\u00e9ny v\u00e9rtan\u00fa ut\u00e1n. K\u00e9s\u0151bb \u00e1thelyezt\u00e9k az annayai Szent Maron kolostorba, ahol letette szerzetesi fogadalm\u00e1t, \u00e9s 1859-ben papp\u00e1 szentelt\u00e9k. Tizenhat \u00e9ven \u00e1t \u00e9lt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben, \u00e9s al\u00e1zat\u00e1r\u00f3l, engedelmess\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00e9s ima\u00e9let\u00e9r\u0151l volt nevezetes. <\/p>\n\n\n\n

1875-ben el\u00f6lj\u00e1r\u00f3i enged\u00e9ly\u00e9vel visszavonult a kolostor melletti remetes\u00e9gbe, ahol \u00e9lete utols\u00f3 23 \u00e9v\u00e9ben teljes mag\u00e1nyban, im\u00e1ds\u00e1gban \u00e9s vezekl\u00e9sben \u00e9lt. Ekkor \u00e9let\u00e9t a csend, a szigor\u00fa b\u00f6jt \u00e9s az Euchariszti\u00e1nak val\u00f3 teljes odaad\u00e1s jellemezte. Azt mondj\u00e1k, hogy hossz\u00fa \u00f3r\u00e1kat t\u00f6lt\u00f6tt im\u00e1ds\u00e1gban, \u00e9s olyan intenz\u00edv \u00e1h\u00edtattal celebr\u00e1lta a mis\u00e9t, hogy az meghatotta azokat, akik elk\u00eds\u00e9rt\u00e9k. Szent Ch\u00e1rbel 1898. december 24-\u00e9n halt meg, miut\u00e1n mis\u00e9z\u00e9s k\u00f6zben agyv\u00e9rz\u00e9st kapott.<\/strong> Az annayai kolostorban temett\u00e9k el, de nem sokkal k\u00e9s\u0151bb rendk\u00edv\u00fcli jelens\u00e9gekr\u0151l kezdtek besz\u00e1molni. S\u00edrj\u00e1b\u00f3l titokzatos f\u00e9ny \u00e1radt, test\u00e9t pedig romlatlanul tal\u00e1lt\u00e1k, amelyb\u0151l v\u00e9rhez \u00e9s v\u00edzhez hasonl\u00f3 folyad\u00e9k sziv\u00e1rgott, ami zar\u00e1ndokok ezreit vonzotta.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Bertrand Akl maronita pap megl\u00e1togatta Miguel Uribe Turbay kolumbiai szen\u00e1tort a Santa Fe Alap\u00edtv\u00e1ny k\u00f3rh\u00e1z\u00e1ban, ahol a politikus az \u00e9let\u00e9\u00e9rt k\u00fczd, miut\u00e1n egy 15 \u00e9ves […]<\/a><\/p>\n<\/div>","protected":false},"author":1,"featured_media":1460,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[31],"tags":[32],"yoast_head":"\nSzent Ch\u00e1rbel - a szent, aki megmentheti a megl\u0151tt kolumbiai szen\u00e1tort - Latin Z\u00f3na<\/title>\n<meta name=\"description\" content=\"Szent Ch\u00e1rbel az a k\u00fcl\u00f6nleges szent, akiben most sokan b\u00edznak, hogy megmentheti a megl\u0151tt kolumbiai szen\u00e1tor \u00e9let\u00e9t.\" \/>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2025\/06\/14\/ki-az-a-szent-charbel\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"Szent Ch\u00e1rbel - a szent, aki megmentheti a megl\u0151tt kolumbiai szen\u00e1tort - Latin Z\u00f3na\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"Szent Ch\u00e1rbel az a k\u00fcl\u00f6nleges szent, akiben most sokan b\u00edznak, hogy megmentheti a megl\u0151tt kolumbiai szen\u00e1tor \u00e9let\u00e9t.\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2025\/06\/14\/ki-az-a-szent-charbel\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Latin Z\u00f3na\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2025-06-14T06:37:24+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2025-06-14T06:37:26+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/latinzona.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/06\/charbel.png\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"1106\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"608\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\">\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"3 perc\">\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#website\",\"url\":\"https:\/\/latinzona.hu\/\",\"name\":\"Latin Z\\u00f3na\",\"description\":\"Mi D\\u00e9lre is figyel\\u00fcnk...\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":\"https:\/\/latinzona.hu\/?s={search_term_string}\",\"query-input\":\"required name=search_term_string\"}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"ImageObject\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2025\/06\/14\/ki-az-a-szent-charbel\/#primaryimage\",\"inLanguage\":\"hu\",\"url\":\"https:\/\/latinzona.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/06\/charbel.png\",\"width\":1106,\"height\":608},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2025\/06\/14\/ki-az-a-szent-charbel\/#webpage\",\"url\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2025\/06\/14\/ki-az-a-szent-charbel\/\",\"name\":\"Szent Ch\\u00e1rbel - a szent, aki megmentheti a megl\\u0151tt kolumbiai szen\\u00e1tort - Latin Z\\u00f3na\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2025\/06\/14\/ki-az-a-szent-charbel\/#primaryimage\"},\"datePublished\":\"2025-06-14T06:37:24+00:00\",\"dateModified\":\"2025-06-14T06:37:26+00:00\",\"author\":{\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#\/schema\/person\/de64af94bc35db4973955a05f752bd2d\"},\"description\":\"Szent Ch\\u00e1rbel az a k\\u00fcl\\u00f6nleges szent, akiben most sokan b\\u00edznak, hogy megmentheti a megl\\u0151tt kolumbiai szen\\u00e1tor \\u00e9let\\u00e9t.\",\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2025\/06\/14\/ki-az-a-szent-charbel\/\"]}]},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#\/schema\/person\/de64af94bc35db4973955a05f752bd2d\",\"name\":\"Chileno\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#personlogo\",\"inLanguage\":\"hu\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/9a5fe6fe999607c0ed4bfce2f8ed2600?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"Chileno\"},\"sameAs\":[\"https:\/\/latinzona.hu\"]}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1459"}],"collection":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1459"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1459\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1461,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1459\/revisions\/1461"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1460"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1459"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1459"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1459"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}