{"id":1548,"date":"2025-08-10T19:01:45","date_gmt":"2025-08-10T19:01:45","guid":{"rendered":"https:\/\/latinzona.hu\/?p=1548"},"modified":"2025-08-10T19:01:47","modified_gmt":"2025-08-10T19:01:47","slug":"santa-rosa-de-yavari-szigete-sulyos-konfliktus-forrasa-kolumbia-es-peru-kozott","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2025\/08\/10\/santa-rosa-de-yavari-szigete-sulyos-konfliktus-forrasa-kolumbia-es-peru-kozott\/","title":{"rendered":"Santa Rosa de Yavar\u00ed – a sziget, ami\u00e9rt h\u00e1bor\u00fara megy Kolumbia \u00e9s Peru"},"content":{"rendered":"\n

Komoly vita robbant ki Kolumbia \u00e9s Peru k\u00f6z\u00f6tt egy amaz\u00f3niai sziget miatt. Mindk\u00e9t orsz\u00e1g ig\u00e9nyt tart<\/a> Santa Rosa de Yavar\u00edra, egy alig 3000 lakos\u00fa apr\u00f3 szigetre, amely az Amazonas foly\u00f3n tal\u00e1lhat\u00f3, t\u00f6bb mint ezer kilom\u00e9terre f\u0151v\u00e1rosaikt\u00f3l. <\/strong>Senki sem \u00e9rt egyet abban, hogy ki kezdem\u00e9nyezte a konfliktust. Peru volt az, amelyik a m\u00falt h\u00f3napban elfogadott egy t\u00f6rv\u00e9nyt, amely a szigetet perui k\u00f6rzetnek nyilv\u00e1n\u00edtja? Vagy Kolumbia, amelynek eln\u00f6ke azt mondta, hogy Peru “elfoglalta” a ter\u00fclet\u00e9t? Komolyabban akkor eszkal\u00e1l\u00f3dott az \u00fcgy, amikor Peru p\u00e1r napja katon\u00e1kat k\u00fcld\u00f6tt a szigetre, hogy felvonj\u00e1k a nemzeti z\u00e1szl\u00f3t. Azt\u00e1n Kolumbia eln\u00f6ke augusztus 7-\u00e9n a v\u00e9delmi miniszter\u00e9vel \u00e9s egy kis csoport katon\u00e1val egy\u00fctt a r\u00e9gi\u00f3ba \u00e9rkezett, hogy visszak\u00f6vetelje a szigetet. <\/p>\n\n\n\n

Santa Rosa de Yavar\u00ed szigete val\u00f3sz\u00edn\u0171leg Peru\u00e9 lesz<\/h2>\n\n\n\n

Mindk\u00e9t orsz\u00e1g cs\u00f6kken\u0151 n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ggel rendelkez\u0151 vezet\u0151je azt \u00e1ll\u00edtja, hogy orsz\u00e1g\u00e1nak szuverenit\u00e1s\u00e1t v\u00e9di. Gustavo Petro kolumbiai eln\u00f6k kritikusai \u00fagy v\u00e9lik, hogy az eln\u00f6k hirtelen \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se a sziget ir\u00e1nt csak f\u00fcstfelh\u0151, <\/strong>amelynek c\u00e9lja, hogy elterelje a figyelmet a fontosabb probl\u00e9m\u00e1kr\u00f3l. Mint a kev\u00e9s megval\u00f3sult \u00edg\u00e9rete vagy a k\u00e1b\u00edt\u00f3szerf\u00fcgg\u0151s\u00e9g aggaszt\u00f3 trendje az orsz\u00e1gban. Petro tagadja a v\u00e1dakat, \u00e9s azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a sziget\u00e9rt folytatott k\u00fczdelem valami sokkal fontosabb dologgal kapcsolatos. Kolumbia legfontosabb hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s\u00e9nek meg\u0151rz\u00e9s\u00e9vel az Amazonas foly\u00f3hoz. <\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Perui koll\u00e9g\u00e1ja, Dina Boluarte eln\u00f6k asszony<\/strong> azzal a v\u00e1ddal szembes\u00fclt, hogy Rolex \u00f3r\u00e1kat fogadott el ken\u0151p\u00e9nzk\u00e9nt illetve hogy nem l\u00e1tta el feladat\u00e1t, am\u00edg plasztikai m\u0171t\u00e9ten esett \u00e1t. \u0150 is tagadja a v\u00e1dakat. A k\u00f6zelm\u00faltbeli k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny-kutat\u00e1sokban el\u00e9rt 3 sz\u00e1zal\u00e9kos t\u00e1mogatotts\u00e1gi mutat\u00f3ival Boluarte asszonynak is j\u00f3l j\u00f6nne egy nemzeti figyelemelterel\u00e9s. Augusztus 7-\u00e9n Petro az Amazonas-es\u0151erd\u0151 m\u00e9ly\u00e9re rep\u00fclt, hogy er\u0151s\u00edtse orsz\u00e1g\u00e1nak ig\u00e9ny\u00e9t a szigetre. <\/p>\n\n\n\n

Hangs\u00falyozta, hogy a mostan\u00e1ban m\u00e1s hat\u00e1rprobl\u00e9m\u00e1kkal is k\u00fczd\u0151<\/a> Kolumbia nem ismeri el Peru szuverenit\u00e1s\u00e1t a Santa Rosa-sziget felett, \u00e9s nem ismeri el a t\u00e9rs\u00e9gben de facto bevezetett kontrollokat. Ezt a kolumbiai Leticia v\u00e1ros\u00e1ban mondta, amely csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny perces haj\u00f3\u00fatra fekszik a szigett\u0151l. Boluarte m\u00e9g aznap v\u00e1laszolt. Szerinte a sziget teljes m\u00e9rt\u00e9kben perui ter\u00fclethez tartozik, \u00e9s t\u00f6bb mint egy \u00e9vsz\u00e1zada a nemzet r\u00e9sze. <\/p>\n\n\n\n

N\u00e9h\u00e1ny tudnival\u00f3 a szigetr\u0151l<\/h3>\n\n\n\n

A sz\u00f3ban forg\u00f3 sziget t\u00f6bb mint 1500 kilom\u00e9terre fekszik mindk\u00e9t orsz\u00e1g f\u0151v\u00e1ros\u00e1t\u00f3l, Bogot\u00e1t\u00f3l \u00e9s Lim\u00e1t\u00f3l. Az Amazonas foly\u00f3n tal\u00e1lhat\u00f3, Kolumbia, Peru \u00e9s Braz\u00edlia h\u00e1rmas hat\u00e1r\u00e1n. A r\u00e9gi\u00f3 kiindul\u00f3pontja azoknak a turist\u00e1knak, akik az Amazonas-es\u0151erd\u0151t szeretn\u00e9k felfedezni, \u00e9s a region\u00e1lis kereskedelem k\u00f6zpontja (bele\u00e9rtve a vir\u00e1gz\u00f3 illeg\u00e1lis k\u00e1b\u00edt\u00f3szer-kereskedelmet is). <\/strong>N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizeddel ezel\u0151ttig Santa Rosa de Yavar\u00ed m\u00e9g nem is l\u00e9tezett k\u00fcl\u00f6n szigetk\u00e9nt; 50 \u00e9vvel ezel\u0151tt alakult ki, amikor az Amazonas foly\u00f3 elmozdult. Ez a k\u00f6rny\u00e9k sz\u00e1mos folyami szigeteinek egyike, amelyek akkor j\u00f6ttek l\u00e9tre, amikor a hatalmas foly\u00f3 kanyargott, \u00fcled\u00e9ket rakott le \u00e9s erod\u00e1lta a partokat. <\/p>\n\n\n\n

A sziget megjelen\u00e9se lehet val\u00f3j\u00e1ban a vita val\u00f3di oka. A Kolumbia \u00e9s Peru k\u00f6z\u00f6tti hat\u00e1rt meghat\u00e1roz\u00f3 szerz\u0151d\u00e9st egy \u00e9vsz\u00e1zada \u00edrt\u00e1k al\u00e1. Ezut\u00e1n h\u00e1bor\u00fa d\u00falt a k\u00e9t orsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt, majd \u00fajabb szerz\u0151d\u00e9st \u00edrtak al\u00e1. Az elm\u00falt \u00e9vtizedekben egy m\u00e1sik fontos v\u00e1ltoz\u00e1s is bek\u00f6vetkezett: az Amazonas foly\u00f3 medre fokozatosan a perui oldal fel\u00e9 tol\u00f3dott el, \u00e9s a kutat\u00f3k szerint Kolumbia elvesz\u00edtheti f\u0151 fizikai kapcsolat\u00e1t a foly\u00f3val, amely fontos gazdas\u00e1gi pill\u00e9re. <\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

Boluarte arr\u00f3l besz\u00e9lt, hogy a Santa Rosa de Yavar\u00ed val\u00f3j\u00e1ban egy \u00e9szakabbra fekv\u0151 nagyobb sziget, Chiner\u00eda r\u00e9sze, amelyr\u0151l mindk\u00e9t orsz\u00e1g tudja, hogy Peruhoz tartozik. Most egy keskeny csatorna v\u00e1lasztja el \u0151ket egym\u00e1st\u00f3l. Kultur\u00e1lis szempontb\u00f3l Santa Rosa de Yavar\u00ed szigete perui, mondta a legut\u00f3bbi polg\u00e1rmester, Iv\u00e1n Yovera. Itt tal\u00e1lhat\u00f3ak a perui ad\u00f3-, bev\u00e1ndorl\u00e1si \u00e9s v\u00e1mhat\u00f3s\u00e1gok helyi irod\u00e1i, valamint a perui nemzeti rend\u0151rs\u00e9g egyik kapit\u00e1nys\u00e1ga \u00e9s a perui hadsereg egyik laktany\u00e1ja. <\/p>\n\n\n\n

A sziget lak\u00f3i perui s\u00f6rt (Pilsen) isznak, perui \u00e9teleket (cebiche) esznek \u00e9s a perui nemzeti himnuszt \u00e9neklik. Az 1960-as \u00e9vekben kezdtek oda \u00e9rkezni, t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck egy k\u00f6zeli perui falub\u00f3l. J\u00faliusban Boluarte kihirdetett egy nyilatkozatot, amely Santa Rosa de Yavar\u00edt a perui Mariscal Ram\u00f3n Castilla tartom\u00e1ny Loreto megy\u00e9j\u00e9nek ker\u00fclet\u00e9v\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edtotta, Santa Rosa de Loreto n\u00e9ven. <\/p>\n\n\n\n

Nem tudni, mit hoz a j\u00f6v\u0151<\/h3>\n\n\n\n

A falu hivatalos ker\u00fcletr\u00e9 v\u00e1l\u00e1sa c\u00e9lja az volt, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g t\u00f6bb \u00e1llami forr\u00e1shoz jusson, a kongresszus nyilatkozata szerint. De Petro, a kolumbiai eln\u00f6k provok\u00e1ci\u00f3nak tekintette az \u00faj t\u00f6rv\u00e9nyt. A h\u00f3nap elej\u00e9n kezdett el posztolni az X-en a szigetr\u0151l. Majd bejelentette, hogy Leticia v\u00e1ros\u00e1ban, Santa Rosa k\u00f6zvetlen szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban megeml\u00e9kezik a kolumbiai f\u00fcggetlens\u00e9gi h\u00e1bor\u00fa egyik fontos csat\u00e1j\u00e1r\u00f3l. Kijelentette, hogy orsz\u00e1g\u00e1nak nem szabad elvesz\u00edtenie a foly\u00f3hoz val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s\u00e9t. Augusztus hetedik\u00e9n egy leticiai sz\u00e1llod\u00e1ban adott interj\u00faban Petro kijelentette, hogy k\u00fczdelme nem kapcsol\u00f3dik a kolumbiai v\u00e1laszt\u00e1sokhoz vagy Kolumbia bel\u00fcgyeihez. <\/strong><\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Szerinte egy 1934-es szerz\u0151d\u00e9s el\u0151\u00edrta, hogy a k\u00e9t orsz\u00e1gnak meg kell \u00e1llapodnia abban, hogy kihez tartoznak az \u00faj szigetek, ami soha nem t\u00f6rt\u00e9nt meg. Elismerte, hogy a foly\u00f3 fokozatosan behatolt Peru ter\u00fclet\u00e9re, \u00e9s a Santa Rosa de Yavar\u00ed \u00e9s Kolumbia k\u00f6z\u00f6tti v\u00edzszalag kezdett felt\u00f6lt\u0151dni \u00fcled\u00e9kkel. Ha a szigetet hivatalosan perui ter\u00fcletnek nyilv\u00e1n\u00edtj\u00e1k, \u00e9s a csatorna elt\u0171nik, akkor sz\u00e1razf\u00f6ldi hat\u00e1r j\u00f6n l\u00e9tre a perui Santa Rosa \u00e9s Kolumbia k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s az orsz\u00e1g elvesz\u00edtheti f\u0151 kik\u00f6t\u0151j\u00e9t az Amazonas foly\u00f3n, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u00f6r\u00f6kre.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Komoly vita robbant ki Kolumbia \u00e9s Peru k\u00f6z\u00f6tt egy amaz\u00f3niai sziget miatt. Mindk\u00e9t orsz\u00e1g ig\u00e9nyt tart Santa Rosa de Yavar\u00edra, egy alig 3000 lakos\u00fa apr\u00f3 […]<\/a><\/p>\n<\/div>","protected":false},"author":1,"featured_media":1549,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[31,2],"tags":[32,3,130],"yoast_head":"\nSanta Rosa de Yavar\u00ed - a sziget, ami\u00e9rt h\u00e1bor\u00fara megy Kolumbia \u00e9s Peru - Latin Z\u00f3na<\/title>\n<meta name=\"description\" content=\"Santa Rosa de Yavar\u00ed szigete s\u00falyos konfliktus forr\u00e1sa Kolumbia \u00e9s Peru k\u00f6z\u00f6tt, pedig csak az Amazonas hozta l\u00e9tre a helyzetet.\" \/>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2025\/08\/10\/santa-rosa-de-yavari-szigete-sulyos-konfliktus-forrasa-kolumbia-es-peru-kozott\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"Santa Rosa de Yavar\u00ed - a sziget, ami\u00e9rt h\u00e1bor\u00fara megy Kolumbia \u00e9s Peru - Latin Z\u00f3na\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"Santa Rosa de Yavar\u00ed szigete s\u00falyos konfliktus forr\u00e1sa Kolumbia \u00e9s Peru k\u00f6z\u00f6tt, pedig csak az Amazonas hozta l\u00e9tre a helyzetet.\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2025\/08\/10\/santa-rosa-de-yavari-szigete-sulyos-konfliktus-forrasa-kolumbia-es-peru-kozott\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Latin Z\u00f3na\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2025-08-10T19:01:45+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2025-08-10T19:01:47+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/latinzona.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/08\/elso.png\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"930\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"605\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\">\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"5 perc\">\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#website\",\"url\":\"https:\/\/latinzona.hu\/\",\"name\":\"Latin Z\\u00f3na\",\"description\":\"Mi D\\u00e9lre is figyel\\u00fcnk...\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":\"https:\/\/latinzona.hu\/?s={search_term_string}\",\"query-input\":\"required name=search_term_string\"}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"ImageObject\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2025\/08\/10\/santa-rosa-de-yavari-szigete-sulyos-konfliktus-forrasa-kolumbia-es-peru-kozott\/#primaryimage\",\"inLanguage\":\"hu\",\"url\":\"https:\/\/latinzona.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/08\/elso.png\",\"width\":930,\"height\":605},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2025\/08\/10\/santa-rosa-de-yavari-szigete-sulyos-konfliktus-forrasa-kolumbia-es-peru-kozott\/#webpage\",\"url\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2025\/08\/10\/santa-rosa-de-yavari-szigete-sulyos-konfliktus-forrasa-kolumbia-es-peru-kozott\/\",\"name\":\"Santa Rosa de Yavar\\u00ed - a sziget, ami\\u00e9rt h\\u00e1bor\\u00fara megy Kolumbia \\u00e9s Peru - Latin Z\\u00f3na\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2025\/08\/10\/santa-rosa-de-yavari-szigete-sulyos-konfliktus-forrasa-kolumbia-es-peru-kozott\/#primaryimage\"},\"datePublished\":\"2025-08-10T19:01:45+00:00\",\"dateModified\":\"2025-08-10T19:01:47+00:00\",\"author\":{\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#\/schema\/person\/de64af94bc35db4973955a05f752bd2d\"},\"description\":\"Santa Rosa de Yavar\\u00ed szigete s\\u00falyos konfliktus forr\\u00e1sa Kolumbia \\u00e9s Peru k\\u00f6z\\u00f6tt, pedig csak az Amazonas hozta l\\u00e9tre a helyzetet.\",\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2025\/08\/10\/santa-rosa-de-yavari-szigete-sulyos-konfliktus-forrasa-kolumbia-es-peru-kozott\/\"]}]},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#\/schema\/person\/de64af94bc35db4973955a05f752bd2d\",\"name\":\"Chileno\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#personlogo\",\"inLanguage\":\"hu\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/9a5fe6fe999607c0ed4bfce2f8ed2600?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"Chileno\"},\"sameAs\":[\"https:\/\/latinzona.hu\"]}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1548"}],"collection":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1548"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1548\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1553,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1548\/revisions\/1553"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1549"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1548"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1548"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1548"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}