{"id":2213,"date":"2026-08-15T12:18:41","date_gmt":"2026-08-15T12:18:41","guid":{"rendered":"https:\/\/latinzona.hu\/?p=2213"},"modified":"2026-08-15T12:18:43","modified_gmt":"2026-08-15T12:18:43","slug":"ezek-a-legnepszerubb-es-legismertebb-del-amerikai-tancok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2026\/08\/15\/ezek-a-legnepszerubb-es-legismertebb-del-amerikai-tancok\/","title":{"rendered":"A legismertebb d\u00e9l-amerikai t\u00e1ncok – a tang\u00f3t\u00f3l a pasill\u00f3ig"},"content":{"rendered":"\n

D\u00e9l-Amerika kultur\u00e1lis soksz\u00edn\u0171s\u00e9ge a d\u00e9l-amerikai t\u00e1ncok vil\u00e1g\u00e1ban is k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen l\u00e1tv\u00e1nyosan megmutatkozik. A kontinens tizenk\u00e9t f\u00fcggetlen orsz\u00e1ga \u2013 Argent\u00edna, Bol\u00edvia, Braz\u00edlia, Chile, Colombia, Ecuador, Guyana, Paraguay, Peru, Suriname, Uruguay \u00e9s Venezuela \u2013 mind saj\u00e1tos t\u00e1nchagyom\u00e1nyokkal rendelkezik.<\/strong> Ezekben az \u0151slakos n\u00e9pek hagyom\u00e1nyai, az eur\u00f3pai bev\u00e1ndorl\u00f3k kult\u00far\u00e1ja \u00e9s az Afrik\u00e1b\u00f3l elhurcolt emberek \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge egyar\u00e1nt felfedezhet\u0151.<\/p>\n\n\n\n

Argent\u00edna \u2013 tang\u00f3 \u00e9s chacarera<\/h2>\n\n\n\n

Argent\u00edna legismertebb t\u00e1nca k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl a tang\u00f3, amely Buenos Aires \u00e9s Montevideo kultur\u00e1lis k\u00f6rnyezet\u00e9ben alakult ki, \u00e9s ma m\u00e1r az eg\u00e9sz vil\u00e1gon ismert. A p\u00e1ros t\u00e1nc jellegzetes, szenved\u00e9lyes mozdulatai, a szoros partnerkapcsolat \u00e9s a gyakran improvizat\u00edv l\u00e9p\u00e9sek teszik k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9; a tang\u00f3 Argent\u00edna \u00e9s Uruguay k\u00f6z\u00f6s szellemi kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek is r\u00e9sze. Az orsz\u00e1g hagyom\u00e1nyos n\u00e9pt\u00e1ncai k\u00f6z\u00fcl a chacarera is nagyon fontos: f\u0151k\u00e9nt az orsz\u00e1g bels\u0151 ter\u00fcleteihez, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Santiago del Ester\u00f3hoz k\u00f6t\u0151dik, \u00e9s p\u00e1ros, ritmikus mozg\u00e1s jellemzi.<\/p>\n\n\n\n

Bol\u00edvia \u2013 diablada \u00e9s caporales<\/h2>\n\n\n\n

Bol\u00edvia egyik legismertebb t\u00e1nca a diablada, amely k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az orur\u00f3i karnev\u00e1lhoz kapcsol\u00f3dik. A t\u00e1ncosok l\u00e1tv\u00e1nyos, gyakran d\u00e9monokat \u00e9s mitol\u00f3giai alakokat \u00e1br\u00e1zol\u00f3 maszkokat \u00e9s jelmezeket viselnek, mik\u00f6zben \u00f6sszetett koreogr\u00e1fi\u00e1t adnak el\u0151; az orur\u00f3i karnev\u00e1l Bol\u00edvia kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek egyik kiemelked\u0151 r\u00e9sze. Szint\u00e9n n\u00e9pszer\u0171 a caporales, amely er\u0151teljes l\u00e1bmunk\u00e1j\u00e1r\u00f3l, ugr\u00e1sair\u00f3l \u00e9s jellegzetes, katon\u00e1s mozdulatair\u00f3l ismert.<\/p>\n\n\n\n

Braz\u00edlia \u2013 samba \u00e9s capoeira<\/h2>\n\n\n\n

Braz\u00edlia t\u00e1nckult\u00far\u00e1j\u00e1nak legismertebb k\u00e9pvisel\u0151je a samba, amely vil\u00e1gszerte \u00f6sszefon\u00f3dott a ri\u00f3i karnev\u00e1llal. A samba sz\u00e1mos helyi v\u00e1ltozattal rendelkezik, \u00e9s a zen\u00e9hez hasonl\u00f3an er\u0151s afrikai \u00e9s eur\u00f3pai kultur\u00e1lis hat\u00e1sokat \u00f6tv\u00f6z; a samba de roda a Bahia \u00e1llambeli Rec\u00f4ncavo r\u00e9gi\u00f3 hagyom\u00e1nyak\u00e9nt az UNESCO szellemi kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek r\u00e9sze. A capoeira egyszerre harcm\u0171v\u00e9szet, zene \u00e9s mozg\u00e1sforma: a r\u00e9sztvev\u0151k egy k\u00f6rben, a roda keret\u00e9ben akrobatikus \u00e9s ritmikus mozdulatokkal \u201ej\u00e1tszanak\u201d egym\u00e1ssal.<\/p>\n\n\n\n

Chile \u2013 cueca<\/h2>\n\n\n\n

Chile legismertebb nemzeti t\u00e1nca a cueca, amelyet gyakran p\u00e1ros t\u00e1nck\u00e9nt adnak el\u0151. A t\u00e1ncosok zsebkend\u0151ket haszn\u00e1lnak, \u00e9s a mozdulatokban a k\u00f6zeled\u00e9s, a ker\u00fclget\u00e9s \u00e9s az udvarl\u00e1s j\u00e1t\u00e9kos form\u00e1ja jelenik meg. A cueca Chile egyik legfontosabb nemzeti kultur\u00e1lis szimb\u00f3luma, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az orsz\u00e1g nemzeti \u00fcnnepei idej\u00e9n ker\u00fcl el\u0151t\u00e9rbe. A d\u00e9l-chilei \u00e9s Chilo\u00e9-szigeteki ter\u00fcleteken emellett sz\u00e1mos m\u00e1s hagyom\u00e1nyos t\u00e1nc is fennmaradt.<\/p>\n\n\n\n

Colombia \u2013 cumbia \u00e9s vallenato<\/h2>\n\n\n\n

Colombia egyik legismertebb t\u00e1nca a cumbia, amely az \u0151slakos, eur\u00f3pai \u00e9s afrikai kultur\u00e1lis hagyom\u00e1nyok tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1b\u00f3l alakult ki. A t\u00e1ncban a n\u0151k hossz\u00fa szokny\u00e1ja, a f\u00e9rfiak jellegzetes mozdulatai \u00e9s a p\u00e1rok egym\u00e1shoz val\u00f3 k\u00f6zeled\u00e9se is fontos szerepet kap. A vallenato els\u0151sorban zenei m\u0171faj, de Colombia kultur\u00e1lis identit\u00e1s\u00e1nak egyik legismertebb r\u00e9sze, \u00e9s a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 t\u00e1nc is sz\u00e9les k\u00f6rben n\u00e9pszer\u0171.<\/p>\n\n\n\n

Ecuador \u2013 sanjuanito \u00e9s pasillo<\/h2>\n\n\n\n

Ecuador egyik legismertebb hagyom\u00e1nyos t\u00e1nca a sanjuanito, amelynek gy\u00f6kerei az Andok \u0151slakos kult\u00far\u00e1j\u00e1hoz<\/a> kapcsol\u00f3dnak. Gyakran csoportosan t\u00e1ncolj\u00e1k, \u00e9s jellegzetes, egyenletes ritmus\u00fa l\u00e9p\u00e9sei vannak. A pasillo szint\u00e9n rendk\u00edv\u00fcl fontos ecuadori kultur\u00e1lis hagyom\u00e1ny, amely zenei m\u0171fajk\u00e9nt \u00e9s t\u00e1nck\u00e9nt is ismert; Colombia ter\u00fclet\u00e9n is jelent\u0151s hagyom\u00e1ny alakult ki bel\u0151le.<\/p>\n\n\n\n

Guyana \u2013 quadrille \u00e9s hagyom\u00e1nyos \u0151slakos t\u00e1ncok<\/h2>\n\n\n\n

Guyana t\u00e1nckult\u00far\u00e1ja elt\u00e9r a spanyol \u00e9s portug\u00e1l nyelv\u0171 d\u00e9l-amerikai orsz\u00e1gok\u00e9t\u00f3l, hiszen az orsz\u00e1gban afrikai, indiai, eur\u00f3pai, karibi \u00e9s \u0151slakos hagyom\u00e1nyok egyar\u00e1nt jelen vannak. A quadrille az eur\u00f3pai eredet\u0171 t\u00e1ncok k\u00f6z\u00fcl az egyik fontos hagyom\u00e1ny, amelyet Guyan\u00e1ban is \u00e1tvettek \u00e9s helyi kultur\u00e1lis k\u00f6rnyezetben \u0151riztek meg. Emellett az \u0151slakos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek sz\u00e1mos saj\u00e1t t\u00e1ncot \u0151riznek, amelyek gyakran a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9let\u00e9t, legend\u00e1it \u00e9s hagyom\u00e1nyait jelen\u00edtik meg; egy kultur\u00e1lis rendezv\u00e9nyen p\u00e9ld\u00e1ul a monkey dance \u00e9s a wadaniinao is szerepelt.<\/p>\n\n\n\n

Paraguay \u2013 paraguayi polka \u00e9s galopa a d\u00e9l-amerikai t\u00e1ncok kev\u00e9sb\u00e9 ismert v\u00e1ltozatai<\/h2>\n\n\n\n

Paraguay egyik legismertebb t\u00e1nca a paraguayi polka, amelynek neve az eur\u00f3pai polk\u00e1ra utal, de zen\u00e9je \u00e9s t\u00e1ncst\u00edlusa saj\u00e1tos paraguayi fejl\u0151d\u00e9s eredm\u00e9nye. Gyors, \u00e9l\u00e9nk ritmus \u00e9s gyakran p\u00e1ros el\u0151ad\u00e1s jellemzi, mik\u00f6zben a t\u00e1ncosok apr\u00f3, gyors l\u00e9p\u00e9sekkel k\u00f6vetik a zen\u00e9t. A galopa szint\u00e9n jelent\u0151s paraguayi hagyom\u00e1ny, amelyet k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen csoportos el\u0151ad\u00e1sban, gyakran n\u0151i t\u00e1ncosokkal mutatnak be. A paraguayi t\u00e1ncokban az eur\u00f3pai eredet\u0171 elemek \u00e9s a helyi kultur\u00e1lis hagyom\u00e1nyok saj\u00e1tos kevered\u00e9se figyelhet\u0151 meg.<\/p>\n\n\n\n

Peru \u2013 marinera \u00e9s huayno<\/h2>\n\n\n\n

Peru legismertebb t\u00e1ncai<\/a> k\u00f6z\u00e9 tartozik a marinera, amely eleg\u00e1ns p\u00e1ros t\u00e1nc, \u00e9s jellegzetes zsebkend\u0151haszn\u00e1lat\u00e1r\u00f3l ismert a d\u00e9l-amerikai t\u00e1ncok vil\u00e1g\u00e1ban. A t\u00e1ncosok egym\u00e1st ker\u00fclgetve \u00e9s egym\u00e1ssal \u201ej\u00e1tszva\u201d mutatj\u00e1k be a koreogr\u00e1fi\u00e1t, amelyben az udvarl\u00e1s mot\u00edvuma is fontos szerepet kap. A m\u00e1sik jelent\u0151s hagyom\u00e1ny a huayno, amely az Andok r\u00e9gi\u00f3j\u00e1nak egyik legelterjedtebb zenei \u00e9s t\u00e1ncos kult\u00far\u00e1ja, \u00e9s er\u0151sen k\u00f6t\u0151dik az \u0151slakos andoki k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekhez.<\/p>\n\n\n\n

Suriname \u2013 banya \u00e9s kaseko<\/h2>\n\n\n\n

Suriname t\u00e1nckult\u00far\u00e1ja k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen soksz\u00edn\u0171, mivel az afrikai, eur\u00f3pai, \u00e1zsiai, karibi \u00e9s \u0151slakos kultur\u00e1lis hat\u00e1sok egyar\u00e1nt megtal\u00e1lhat\u00f3k benne. Az egyik fontos afro-suriname-i hagyom\u00e1ny a banya, amelyet a rabszolgas\u00e1g idej\u00e9n a Suriname-ban \u00e9l\u0151 \u00e9s dolgoz\u00f3 rabszolgasorban tartott emberek alak\u00edtottak ki; eredetileg t\u00e1rsas t\u00e1nc volt, k\u00e9s\u0151bb vall\u00e1si jelent\u0151s\u00e9get is kapott. A kaseko szint\u00e9n jellegzetes suriname-i zenei-t\u00e1ncos kult\u00fara, amelyben er\u0151teljes afrikai \u00e9s karibi hat\u00e1sok \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnek.<\/p>\n\n\n\n

Uruguay \u2013 tango \u00e9s candombe<\/h2>\n\n\n\n

Uruguay a tang\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben Argent\u00edn\u00e1val k\u00f6z\u00f6sen j\u00e1tszik meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Montevideo kultur\u00e1lis \u00e9let\u00e9n kereszt\u00fcl. A tang\u00f3 mellett a candombe az orsz\u00e1g egyik legjellegzetesebb afro-uruguayi kultur\u00e1lis hagyom\u00e1nya: k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a dobok, a ritmus \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi felvonul\u00e1s \u00e1ll. A candombe az afrikai sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa uruguayi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek \u00e9s identit\u00e1s\u00e1nak fontos r\u00e9sze.<\/p>\n\n\n\n

Venezuela \u2013 joropo<\/h2>\n\n\n\n

Venezuela legismertebb hagyom\u00e1nyos t\u00e1nca a joropo, amely az orsz\u00e1g nemzeti identit\u00e1s\u00e1nak egyik fontos jelk\u00e9pe. Leggyakrabban p\u00e1rok t\u00e1ncolj\u00e1k, gyors l\u00e1bmunk\u00e1val, fordulatokkal \u00e9s eleg\u00e1ns partneri mozg\u00e1ssal; k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a venezuelai s\u00edks\u00e1g, a Llanos vid\u00e9ke k\u00f6t\u0151dik hozz\u00e1. A joropo zenei \u00e9s t\u00e1ncos hagyom\u00e1nyk\u00e9nt is ismert, \u00e9s D\u00e9l-Amerika egyik jellegzetes folkl\u00f3rm\u0171faja.<\/p>\n\n\n\n

\u00d6sszegz\u00e9s – d\u00e9l-amerikai t\u00e1ncok<\/h2>\n\n\n\n

D\u00e9l-Amerika t\u00e1ncai az\u00e9rt is k\u00fcl\u00f6nlegesek, mert szinte minden orsz\u00e1gban t\u00f6bb kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g tal\u00e1lkozik benn\u00fck. A tang\u00f3, a samba, a cumbia, a cueca, a diablada, a marinera, a joropo, a candombe, valamint Guyana \u00e9s Suriname kev\u00e9sb\u00e9 vil\u00e1gszerte ismert hagyom\u00e1nyai mind azt mutatj\u00e1k, hogy a kontinens t\u00e1nckult\u00far\u00e1ja rendk\u00edv\u00fcl gazdag. Ezek a t\u00e1ncok nem csup\u00e1n sz\u00f3rakoz\u00e1si form\u00e1k: t\u00f6rt\u00e9neteket, vall\u00e1si \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi hagyom\u00e1nyokat, valamint az egyes n\u00e9pek t\u00f6rt\u00e9nelmi tapasztalatait is tov\u00e1bb\u00f6r\u00f6k\u00edtik.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

D\u00e9l-Amerika kultur\u00e1lis soksz\u00edn\u0171s\u00e9ge a d\u00e9l-amerikai t\u00e1ncok vil\u00e1g\u00e1ban is k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen l\u00e1tv\u00e1nyosan megmutatkozik. A kontinens tizenk\u00e9t f\u00fcggetlen orsz\u00e1ga \u2013 Argent\u00edna, Bol\u00edvia, Braz\u00edlia, Chile, Colombia, Ecuador, Guyana, Paraguay, […]<\/a><\/p>\n<\/div>","protected":false},"author":1,"featured_media":2214,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[95],"tags":[141],"yoast_head":"\nA legismertebb d\u00e9l-amerikai t\u00e1ncok - a tang\u00f3t\u00f3l a pasill\u00f3ig - Latin Z\u00f3na<\/title>\n<meta name=\"description\" content=\"A d\u00e9l-amerikai t\u00e1ncok vil\u00e1g\u00e1ban minden egyes orsz\u00e1gnak megvan a saj\u00e1t jellegzetes mozg\u00e1ssora. Megmutatjuk most a legn\u00e9pszer\u0171bbeket.\" \/>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2026\/08\/15\/ezek-a-legnepszerubb-es-legismertebb-del-amerikai-tancok\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"A legismertebb d\u00e9l-amerikai t\u00e1ncok - a tang\u00f3t\u00f3l a pasill\u00f3ig - Latin Z\u00f3na\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"A d\u00e9l-amerikai t\u00e1ncok vil\u00e1g\u00e1ban minden egyes orsz\u00e1gnak megvan a saj\u00e1t jellegzetes mozg\u00e1ssora. Megmutatjuk most a legn\u00e9pszer\u0171bbeket.\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2026\/08\/15\/ezek-a-legnepszerubb-es-legismertebb-del-amerikai-tancok\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Latin Z\u00f3na\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2026-08-15T12:18:41+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2026-08-15T12:18:43+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/latinzona.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/08\/History-of-Latin-Dance.jpeg\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"2048\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"1536\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\">\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"6 perc\">\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#website\",\"url\":\"https:\/\/latinzona.hu\/\",\"name\":\"Latin Z\\u00f3na\",\"description\":\"Mi D\\u00e9lre is figyel\\u00fcnk...\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":\"https:\/\/latinzona.hu\/?s={search_term_string}\",\"query-input\":\"required name=search_term_string\"}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"ImageObject\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2026\/08\/15\/ezek-a-legnepszerubb-es-legismertebb-del-amerikai-tancok\/#primaryimage\",\"inLanguage\":\"hu\",\"url\":\"https:\/\/latinzona.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/08\/History-of-Latin-Dance.jpeg\",\"width\":2048,\"height\":1536},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2026\/08\/15\/ezek-a-legnepszerubb-es-legismertebb-del-amerikai-tancok\/#webpage\",\"url\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2026\/08\/15\/ezek-a-legnepszerubb-es-legismertebb-del-amerikai-tancok\/\",\"name\":\"A legismertebb d\\u00e9l-amerikai t\\u00e1ncok - a tang\\u00f3t\\u00f3l a pasill\\u00f3ig - Latin Z\\u00f3na\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2026\/08\/15\/ezek-a-legnepszerubb-es-legismertebb-del-amerikai-tancok\/#primaryimage\"},\"datePublished\":\"2026-08-15T12:18:41+00:00\",\"dateModified\":\"2026-08-15T12:18:43+00:00\",\"author\":{\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#\/schema\/person\/de64af94bc35db4973955a05f752bd2d\"},\"description\":\"A d\\u00e9l-amerikai t\\u00e1ncok vil\\u00e1g\\u00e1ban minden egyes orsz\\u00e1gnak megvan a saj\\u00e1t jellegzetes mozg\\u00e1ssora. Megmutatjuk most a legn\\u00e9pszer\\u0171bbeket.\",\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2026\/08\/15\/ezek-a-legnepszerubb-es-legismertebb-del-amerikai-tancok\/\"]}]},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#\/schema\/person\/de64af94bc35db4973955a05f752bd2d\",\"name\":\"Chileno\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#personlogo\",\"inLanguage\":\"hu\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/9a5fe6fe999607c0ed4bfce2f8ed2600?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"Chileno\"},\"sameAs\":[\"https:\/\/latinzona.hu\"]}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2213"}],"collection":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2213"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2213\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2215,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2213\/revisions\/2215"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2214"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2213"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2213"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2213"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}