A brazil Amazonas-vid\u00e9k ism\u00e9t meglepte a tudom\u00e1nyt: kutat\u00f3k k\u00e9t eddig ismeretlen b\u0151g\u0151majomfajt azonos\u00edtottak. Az Alouatta iroi (pantepui v\u00f6r\u00f6s b\u0151g\u0151majom) \u00e9s az Alouatta matogrossensis (mato grossoi v\u00f6r\u00f6s b\u0151g\u0151majom) le\u00edr\u00e1sa 85 \u00e9v ut\u00e1n az els\u0151 ilyen felfedez\u00e9s a b\u0151g\u0151majmok (Alouatta) nemzets\u00e9g\u00e9ben. <\/p>\n\n\n\n
A fajokat nem a dzsungelben, hanem genetikai \u00e9s morfol\u00f3giai adatok elemz\u00e9s\u00e9vel, pap\u00edron fedezt\u00e9k fel, <\/strong>mik\u00f6zben a b\u0151g\u0151majmok evol\u00faci\u00f3s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t t\u00e9rk\u00e9pezt\u00e9k fel.<\/p>\n\n\n\n Az Alouatta iroi az Amazonas \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9n, Braz\u00edlia, Guyana \u00e9s Venezuela hat\u00e1rvid\u00e9k\u00e9n \u00e9l. Neve a yanomami nyelvb\u0151l sz\u00e1rmazik, ahol az \u201eiro\u201d sz\u00f3 b\u0151g\u0151majmot jelent. A m\u00e1sik \u00faj faj, az Alouatta matogrossensis, Mato Grosso \u00e1llamban \u00e9s a d\u00e9li Amaz\u00f3nia ter\u00fclet\u00e9n fordul el\u0151, a Madeira \u00e9s a Teles Pires foly\u00f3k k\u00f6z\u00f6tti r\u00e9gi\u00f3ban. <\/p>\n\n\n\n Mindk\u00e9t faj a v\u00f6r\u00f6s b\u0151g\u0151majmok rokons\u00e1g\u00e1ba tartozik, \u00e9s kor\u00e1bban m\u00e1s, m\u00e1r ismert fajok popul\u00e1ci\u00f3inak hitt\u00e9k \u0151ket.<\/strong> A kutat\u00e1sban r\u00e9szt vett Dorien de Vries, a Naturalis Biodiversity Center vend\u00e9gkutat\u00f3ja is. <\/p>\n\n\n\n Szak\u00e9rtelme a d\u00e9l-amerikai majomfossz\u00edli\u00e1k ter\u00e9n seg\u00edtett a b\u0151g\u0151majmok csal\u00e1df\u00e1j\u00e1nak id\u0151beli sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1sait pontosan meghat\u00e1rozni. A tanulm\u00e1ny a Communications Biology (Nature-csoport) foly\u00f3iratban jelent meg, \u00e9s \u00e1tfog\u00f3 genomi elemz\u00e9seket, m\u00fazeumi p\u00e9ld\u00e1nyok vizsg\u00e1lat\u00e1t, valamint a sz\u0151rzet \u00e9s a koponya morfol\u00f3giai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geit kombin\u00e1lta.<\/p>\n\n\n\n A felfedez\u00e9s azonban keser\u0171 mell\u00e9k\u00edzzel j\u00e1r. Mindk\u00e9t \u00faj faj azonnal a vesz\u00e9lyeztetett fajok list\u00e1j\u00e1ra ker\u00fclt. A pantepui b\u0151g\u0151majom \u00e9l\u0151hely\u00e9t a Guyana hat\u00e1rvid\u00e9k\u00e9n zajl\u00f3 erd\u0151irt\u00e1s vesz\u00e9lyezteti, m\u00edg a mato grossoi faj helyzete m\u00e9g s\u00falyosabb<\/strong>. Mato Gross\u00f3ban 2002 \u00e9s 2025 k\u00f6z\u00f6tt az eredeti es\u0151erd\u0151 t\u00f6bb mint negyed\u00e9t v\u00e1gt\u00e1k ki mez\u0151gazdas\u00e1gi c\u00e9lokra. <\/p>\n\n\n\n A d\u00e9li Amaz\u00f3nia az \u00fagynevezett erd\u0151irt\u00e1si \u00edv r\u00e9sze, ahol a mez\u0151gazdas\u00e1gi terjeszked\u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen gyors. De Vries szerint nem lehet megv\u00e9deni azokat a fajokat, amelyek l\u00e9tez\u00e9s\u00e9r\u0151l m\u00e9g nem is tudunk. <\/p>\n\n\n\n \u00c9rdemes megeml\u00edteni a legutols\u00f3 kor\u00e1bbi b\u0151g\u0151majomfaj-le\u00edr\u00e1st is. 1941-ben (egyes forr\u00e1sok szerint 1940-ben) \u00edrta le L\u00f6nnberg a purusi v\u00f6r\u00f6s b\u0151g\u0151majmot (Alouatta puruensis). Az\u00f3ta, t\u00f6bb mint nyolc \u00e9vtizeden \u00e1t, nem azonos\u00edtottak \u00faj fajt a nemzets\u00e9gben. Ez a hossz\u00fa sz\u00fcnet is mutatja, mennyire rejtett maradhat a biodiverzit\u00e1s m\u00e9g a legink\u00e1bb kutatott tr\u00f3pusi erd\u0151kben is<\/strong>. <\/p>\n\n\n\n A purusi faj le\u00edr\u00e1sa \u00f3ta a genetikai m\u00f3dszerek fejl\u0151d\u00e9se tette lehet\u0151v\u00e9, hogy a kutat\u00f3k most k\u00e9t \u00faj, genetikailag \u00e9s morfol\u00f3giailag elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 vonalat ismerjenek fel.A b\u0151g\u0151majmok jellegzetes, messzire hallatsz\u00f3 ord\u00edt\u00e1sukr\u00f3l ismertek, \u00e9s fontos szerepet j\u00e1tszanak az erdei \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1ban. <\/p>\n\n\n\nA k\u00e9t \u00faj b\u0151g\u0151majom bemutat\u00e1sa<\/h2>\n\n\n\n
A helyzet kritikus<\/h2>\n\n\n\n