{"id":716,"date":"2024-10-29T21:12:25","date_gmt":"2024-10-29T21:12:25","guid":{"rendered":"https:\/\/latinzona.hu\/?p=716"},"modified":"2024-10-29T21:12:25","modified_gmt":"2024-10-29T21:12:25","slug":"egy-egykori-buntetokolonia-uj-eletet-kezdett","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2024\/10\/29\/egy-egykori-buntetokolonia-uj-eletet-kezdett\/","title":{"rendered":"Egy b\u00fcntet\u0151kol\u00f3nia, ami m\u00e1ra igazi csoda lett"},"content":{"rendered":"\n<p>Amikor Ezer Vierba 2004-ben el\u0151sz\u00f6r l\u00e1togatott el a panamai Coiba-szigetre, a bostoni Winsor mag\u00e1niskola t\u00f6rt\u00e9nelemtan\u00e1ra megd\u00f6bbent a sziget m\u00e9ret\u00e9t\u0151l. <strong>Az 500 n\u00e9gyzetkilom\u00e9teres Coiba a legnagyobb sziget K\u00f6z\u00e9p-Amerik\u00e1ban. A sziget 80 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t hatalmas, nagyr\u00e9szt tr\u00f3pusi erd\u0151k bor\u00edtj\u00e1k, de tele van feh\u00e9r homokos strandokkal, zubog\u00f3 v\u00edzes\u00e9sekkel \u00e9s term\u00e1lv\u00edzforr\u00e1sokkal is. <\/strong>Plusz tiszta, halakkal teli vizek veszik k\u00f6r\u00fcl, amelyeket egy v\u00e9d\u0151 korallz\u00e1tony gy\u0171r\u0171je \u00f6lel \u00e1t &#8211; ez az egyik legnagyobb a Csendes-\u00f3ce\u00e1n keleti r\u00e9sz\u00e9n. De Coib\u00e1nak van egy s\u00f6t\u00e9t oldala is. <\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-gallery columns-1 is-cropped\"><ul class=\"blocks-gallery-grid\"><li class=\"blocks-gallery-item\"><figure><img loading=\"lazy\" width=\"1024\" height=\"595\" src=\"https:\/\/latinzona.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/10\/penal-1024x595.jpg\" alt=\"\" data-id=\"718\" data-full-url=\"https:\/\/latinzona.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/10\/penal.jpg\" data-link=\"https:\/\/latinzona.hu\/?attachment_id=718\" class=\"wp-image-718\" srcset=\"https:\/\/latinzona.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/10\/penal-1024x595.jpg 1024w, https:\/\/latinzona.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/10\/penal-300x174.jpg 300w, https:\/\/latinzona.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/10\/penal-768x446.jpg 768w, https:\/\/latinzona.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/10\/penal.jpg 1301w\" sizes=\"(max-width: 1024px) 100vw, 1024px\" \/><\/figure><\/li><\/ul><\/figure>\n\n\n\n<p>A Coiba-sziget 1919-t\u0151l 2004-ig Panama legvesz\u00e9lyesebb gyilkosainak \u00e9s er\u0151szaktev\u0151inek volt az otthona. Valamint t\u00f6bb ezer politikai fogolynak is, akiket \u201elos desaparecidos\u201d-nak (\u201eelt\u0171ntek\u201d) neveztek el. \u0150k azok, akik Omar Torrijos \u00e9s Manuel Noriega diktat\u00far\u00e1ja alatt t\u0171ntek el. <strong>A sziget t\u00e1voli fekv\u00e9se &#8211; Coiba t\u00f6bb mint 12000 \u00e9vvel ezel\u0151tt v\u00e1lt el a sz\u00e1razf\u00f6ldt\u0151l a tengerszint emelked\u00e9se miatt, \u00e9s az utols\u00f3 ismert \u0151slakosok az 1500-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n t\u00e1voztak, ide\u00e1lis helysz\u00ednn\u00e9 tette a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n egy b\u00fcntet\u0151telep l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra.<\/strong> Ide a foglyokat k\u00e9nyszermunk\u00e1ra k\u00fcldt\u00e9k \u00e9lni \u00e9s dolgozni. Neh\u00e9z volt megk\u00f6zel\u00edteni, \u00e9s m\u00e9g nehezebb volt megsz\u00f6kni onnan. <\/p>\n\n\n\n<h3>Coiba t\u00f6rt\u00e9nete komoly fordulat &#8211; b\u00fcntet\u0151kol\u00f3nia volt, ma turisztikai c\u00e9lpont<\/h3>\n\n\n\n<p>Coib\u00e1n 1300 fogoly volt a b\u00fcntet\u0151kol\u00f3nia &#8220;f\u00e9nykor\u00e1ban&#8221;, akiknek nagy r\u00e9sze a szigeten sz\u00e9tsz\u00f3rtan, mintegy 30 mez\u0151gazdas\u00e1gi t\u00e1borban \u00e9lt. V<strong>al\u00f3j\u00e1ban Coiba volt a vil\u00e1g legnagyobb b\u00f6rt\u00f6nszigete Ausztr\u00e1lia ut\u00e1n, amely a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9s a 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n b\u00fcntet\u0151telepk\u00e9nt szolg\u00e1lt<\/strong>. A b\u00fcntet\u0151telepek egykor Amerik\u00e1ban minden\u00fctt elterjedtek voltak, \u00e9s \u00fagy t\u0171nt, min\u00e9l elszigeteltebb, ann\u00e1l jobb. <\/p>\n\n\n\n<p>Volt egy a Fernando de Noronha-szigetcsoporton, 400 kilom\u00e9terre Braz\u00edlia \u00e9szakkeleti partjait\u00f3l, \u00e9s egy m\u00e1sik az ecuadori Isabela-szigeten, a Gal\u00e1pagos-szigetcsoporton. A legh\u00edrhedtebb b\u00fcntet\u0151kol\u00f3nia tal\u00e1n a Francia Guyana ter\u00fclet\u00e9n l\u00e9v\u0151 \u201e\u00d6rd\u00f6g-sziget\u201d volt, ahol a mintegy 80000 fogoly k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bb t\u00edzezren haltak bele a betegs\u00e9gekbe \u00e9s a b\u00e1ntalmaz\u00e1sba. B\u00e1r ezen helyeknek sz\u00f6rny\u0171 h\u00edre volt a brut\u00e1lis k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek \u00e9s a kegyetlens\u00e9g miatt, a b\u00fcntet\u0151kol\u00f3ni\u00e1kat nemcsak a foglyok fegyelmez\u00e9s\u00e9nek eszk\u00f6zek\u00e9nt tekintett\u00e9k, az ellen\u0151rz\u00e9s kiterjeszt\u00e9s\u00e9nek m\u00f3djak\u00e9nt is. A foglyokat t\u00e1voli ter\u00fcletek \u00e1tv\u00e9tel\u00e9re \u00e9s civiliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lt\u00e1k fel. <\/p>\n\n\n\n<p>A panamai korm\u00e1ny terve az volt, hogy egy napon gyarmatos\u00edtja a szigetet. A foglyokat k\u00fcl\u00f6n t\u00e1borokba helyezt\u00e9k, ahol mez\u0151gazdas\u00e1gi munk\u00e1t v\u00e9geztek &#8211; egy id\u0151ben ban\u00e1ntermeszt\u00e9ssel is foglalkoztak -, abban a rem\u00e9nyben, hogy v\u00e9g\u00fcl a f\u00f6ldet olyan helly\u00e9 alak\u00edtj\u00e1k \u00e1t, ahov\u00e1 a nem fogvatartottak is sz\u00edvesen k\u00f6lt\u00f6zn\u00e9nek. Ez a terv soha nem val\u00f3sult meg. <\/p>\n\n\n\n<h3>A term\u00e9szet \u00e1tvette az uralmat<\/h3>\n\n\n\n<p>A sziget b\u00fcntet\u0151kol\u00f3nia szerepe \u00e9s a k\u00fcls\u0151 fejleszt\u00e9sek hi\u00e1nya m\u00e9gis lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy a term\u00e9szeti \u00f6kosziszt\u00e9ma vir\u00e1gozni kezdjen. Alig h\u00e1rom \u00e9vvel azut\u00e1n, hogy 1989-ben v\u00e9get \u00e9rt a panamai katonai uralom, <strong>az orsz\u00e1g korm\u00e1nya nemzeti parkk\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtotta a Coiba-szigetet \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t. Bele\u00e9rtve \u00f6sszesen 38 kisebb szigetet \u00e9s a Chiriqui-\u00f6b\u00f6lben tal\u00e1lhat\u00f3 tengeri ter\u00fcleteket.<\/strong> A b\u00f6rt\u00f6nt hivatalosan csak 2004-ben z\u00e1rt\u00e1k be, de akkor m\u00e1r csak egy mag\u00e1nyos \u0151r tartotta a posztj\u00e1t. <\/p>\n\n\n\n<p>2005-ben az Unesco a Coiba Nemzeti Parkot \u00e9s annak k\u00fcl\u00f6nleges tengerv\u00e9delmi \u00f6vezet\u00e9t a Vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edtotta. Manaps\u00e1g a ter\u00fclet vonzza a turist\u00e1kat, akik a Coiba krist\u00e1lytiszta viz\u00e9ben b\u00fav\u00e1rkodni j\u00f6nnek, palackorr\u00fa delfinek \u00e9s \u00f3ri\u00e1s csik\u00f3halak mellett. Valamint t\u00far\u00e1zni a s\u0171r\u0171 dzsungelben, amely tele van vadon \u00e9l\u0151 \u00e1llatokkal, k\u00f6zt\u00fck endemikus fajokkal. Coib\u00e1t gyakran nevezik \u201ePanama saj\u00e1t Galapagos\u00e1nak\u201d, k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a nagysz\u00e1m\u00fa endemikus fajnak. Amelyek az \u00e9vek sor\u00e1n viszonylag kev\u00e9s emberi beavatkoz\u00e1s mellett \u00e9lhettek itt. <\/p>\n\n\n\n<p>Tavaly novemberben kutat\u00f3k bebizony\u00edtott\u00e1k, hogy Coiba a F\u00f6ld k\u00f6peny\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 900 m\u00e9rf\u00f6ldes term\u00e9szetes \u201ecs\u0151vezet\u00e9ken\u201d kereszt\u00fcl kapcsol\u00f3dik a Galapagos-szigetekhez, ami m\u00e9g ink\u00e1bb tal\u00e1l\u00f3v\u00e1 teszi a becenev\u00e9t. <\/p>\n\n\n\n<h3>Sz\u00e1mokban<\/h3>\n\n\n\n<p>A Coiba-sziget mened\u00e9kk\u00e9nt szolg\u00e1l sz\u00e1razf\u00f6ld\u00f6n m\u00e1r nem el\u0151fordul\u00f3 madaraknak, p\u00e9ld\u00e1ul a c\u00edmeres sasoknak, valamint Panama utols\u00f3 jelent\u0151s skarl\u00e1t arapopul\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak. Vizei 800 egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 halfajnak, 33 c\u00e1pafajnak (k\u00f6zt\u00fck bika- \u00e9s tigrisc\u00e1p\u00e1knak) \u00e9s k\u00f6zel 20 cetfajnak, p\u00e9ld\u00e1ul p\u00fapos b\u00e1ln\u00e1knak \u00e9s ork\u00e1knak adnak otthont. <strong>A szigeten olyan h\u00fcll\u0151k \u00e9lnek, mint az \u00f3ri\u00e1s varangyok \u00e9s a z\u00f6ld legu\u00e1nok. M\u00edg a szigeten \u00e9l\u0151 karvalytekn\u0151s\u00f6k a vizekben t\u00e1pl\u00e1lkoznak \u00e9s a partjain f\u00e9szkelnek. <\/strong>A Coib\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9gi adatlap szerint 2004-ben, egy \u00e9vvel azel\u0151tt, hogy a nemzeti park az Unesco r\u00e9sze lett, <a href=\"http:\/\/world-heritage-datasheets.unep-wcmc.org\/datasheet\/output\/site\/coiba-national-park-its-special-zone-of-marine-protection\/\">3500 ember l\u00e1togatt ide.<\/a> Ez a sz\u00e1m 2015-re 17200-ra n\u0151tt. <\/p>\n\n\n\n<p>A Panama csendes-\u00f3ce\u00e1ni partjait\u00f3l 15 m\u00e9rf\u00f6ldre, a legk\u00f6zelebbi sz\u00e1razf\u00f6ldi pontt\u00f3l &#8211; Santa Catalina &#8211; egy \u00f3ra \u00e9s tizen\u00f6t perces haj\u00f3\u00fatra, Panama Cityt\u0151l pedig tov\u00e1bbi \u00f6t\u00f3r\u00e1s aut\u00f3\u00fatra tal\u00e1lhat\u00f3 Coiba el\u00e9r\u00e9se munk\u00e1t ig\u00e9nyel. A b\u00fcntet\u0151kol\u00f3niak\u00e9nt elt\u00f6lt\u00f6tt \u00e9vek alatt m\u00e9g t\u00e1volibb volt. A korm\u00e1ny betiltotta a hal\u00e1szatot a <a href=\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2024\/10\/27\/europa-helyett-amerikahoz-csatlakozna-fociban-ez-a-szigetorszag\/\">sziget<\/a> k\u00f6rnyez\u0151 vizeiben, hogy a foglyok &#8211; akiknek nagy r\u00e9sze szabadon k\u00f3borolhatott a t\u00e1borok k\u00f6z\u00f6tt &#8211; ne pr\u00f3b\u00e1ljanak meg megsz\u00f6kni. K\u00e9s\u0151bbi \u00e9veiben a b\u00fcntet\u0151telepet annyira ellept\u00e9k a band\u00e1k, hogy a legt\u00f6bben am\u00fagy is elker\u00fclt\u00e9k.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<div class=\"mh-excerpt\"><p>Amikor Ezer Vierba 2004-ben el\u0151sz\u00f6r l\u00e1togatott el a panamai Coiba-szigetre, a bostoni Winsor mag\u00e1niskola t\u00f6rt\u00e9nelemtan\u00e1ra megd\u00f6bbent a sziget m\u00e9ret\u00e9t\u0151l. Az 500 n\u00e9gyzetkilom\u00e9teres Coiba a legnagyobb <a class=\"mh-excerpt-more\" href=\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2024\/10\/29\/egy-egykori-buntetokolonia-uj-eletet-kezdett\/\" title=\"Egy b\u00fcntet\u0151kol\u00f3nia, ami m\u00e1ra igazi csoda lett\">[&#8230;]<\/a><\/p>\n<\/div>","protected":false},"author":1,"featured_media":717,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[125],"tags":[287,130],"yoast_head":"<!-- This site is optimized with the Yoast SEO plugin v15.5 - https:\/\/yoast.com\/wordpress\/plugins\/seo\/ -->\n<title>Egy b\u00fcntet\u0151kol\u00f3nia, ami m\u00e1ra igazi csoda lett - Latin Z\u00f3na<\/title>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2024\/10\/29\/egy-egykori-buntetokolonia-uj-eletet-kezdett\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"Egy b\u00fcntet\u0151kol\u00f3nia, ami m\u00e1ra igazi csoda lett - Latin Z\u00f3na\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"Amikor Ezer Vierba 2004-ben el\u0151sz\u00f6r l\u00e1togatott el a panamai Coiba-szigetre, a bostoni Winsor mag\u00e1niskola t\u00f6rt\u00e9nelemtan\u00e1ra megd\u00f6bbent a sziget m\u00e9ret\u00e9t\u0151l. Az 500 n\u00e9gyzetkilom\u00e9teres Coiba a legnagyobb [...]\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2024\/10\/29\/egy-egykori-buntetokolonia-uj-eletet-kezdett\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Latin Z\u00f3na\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2024-10-29T21:12:25+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/latinzona.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/10\/penal-1024x595.jpg\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\">\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"4 perc\">\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#website\",\"url\":\"https:\/\/latinzona.hu\/\",\"name\":\"Latin Z\\u00f3na\",\"description\":\"Mi D\\u00e9lre is figyel\\u00fcnk...\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":\"https:\/\/latinzona.hu\/?s={search_term_string}\",\"query-input\":\"required name=search_term_string\"}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"ImageObject\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2024\/10\/29\/egy-egykori-buntetokolonia-uj-eletet-kezdett\/#primaryimage\",\"inLanguage\":\"hu\",\"url\":\"https:\/\/latinzona.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/10\/penitenciaria.jpg\",\"width\":1287,\"height\":842},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2024\/10\/29\/egy-egykori-buntetokolonia-uj-eletet-kezdett\/#webpage\",\"url\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2024\/10\/29\/egy-egykori-buntetokolonia-uj-eletet-kezdett\/\",\"name\":\"Egy b\\u00fcntet\\u0151kol\\u00f3nia, ami m\\u00e1ra igazi csoda lett - Latin Z\\u00f3na\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2024\/10\/29\/egy-egykori-buntetokolonia-uj-eletet-kezdett\/#primaryimage\"},\"datePublished\":\"2024-10-29T21:12:25+00:00\",\"dateModified\":\"2024-10-29T21:12:25+00:00\",\"author\":{\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#\/schema\/person\/de64af94bc35db4973955a05f752bd2d\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2024\/10\/29\/egy-egykori-buntetokolonia-uj-eletet-kezdett\/\"]}]},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#\/schema\/person\/de64af94bc35db4973955a05f752bd2d\",\"name\":\"Chileno\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#personlogo\",\"inLanguage\":\"hu\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/9a5fe6fe999607c0ed4bfce2f8ed2600?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"Chileno\"},\"sameAs\":[\"https:\/\/latinzona.hu\"]}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/716"}],"collection":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=716"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/716\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":719,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/716\/revisions\/719"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/717"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=716"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=716"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=716"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}