{"id":767,"date":"2024-11-10T11:12:00","date_gmt":"2024-11-10T11:12:00","guid":{"rendered":"https:\/\/latinzona.hu\/?p=767"},"modified":"2024-11-09T21:22:37","modified_gmt":"2024-11-09T21:22:37","slug":"nem-felejtettek-el-a-chileben-elrabolt-es-meggyilkolt-urugayiakat","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2024\/11\/10\/nem-felejtettek-el-a-chileben-elrabolt-es-meggyilkolt-urugayiakat\/","title":{"rendered":"Nem felejtik a Chil\u00e9ben meggyilkolt uruguayiakat"},"content":{"rendered":"\n

Az 1973. j\u00fanius 27-i katonai puccsot k\u00f6vet\u0151en k\u00f6zel f\u00e9lmilli\u00f3 uruguayi hagyta el Uruguayt, hogy sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sbe vonuljon. T\u00f6bb sz\u00e1zan nem j\u00e1rtak sikerrel: \u0151ket a diktat\u00fara letart\u00f3ztatta, megk\u00ednozta, elt\u00fcntette vagy kiv\u00e9gezte.<\/strong> Akkoriban Chil\u00e9t a latin-amerikai baloldaliak vil\u00e1g\u00edt\u00f3torny\u00e1nak tekintett\u00e9k, nem csoda, hogy az uruguayi Nemzeti Felszabad\u00edt\u00e1si Mozgalom (MLN Tupamaros), a latin-amerikai forradalom h\u0151sei, ahogy Miguel Enriquez nevezte \u0151ket, 1972 febru\u00e1rj\u00e1ban szimp\u00f3ziumot is tartottak Vi\u00f1a del Marban. <\/p>\n\n\n\n

\u00cdgy h\u00e1t nem csoda, hogy a katonai puccsot k\u00f6vet\u0151en rengetegen \u00e9rkeztek Chil\u00e9be Uruguayb\u00f3l. Viszont cs\u00f6b\u00f6rb\u0151l v\u00f6d\u00f6rbe estek. Az 1973. szeptember 11-\u00e9n Chil\u00e9ben v\u00e9grehajtott katonai puccs ut\u00e1n azonnal megindult az uruguayi menek\u00fcltek \u00fcld\u00f6z\u00e9se. Legt\u00f6bbj\u00fck az uruguayi MLN Tupamaro fiatal harcosa volt, \u00e9s politikai kapcsolatban \u00e1lltak a chilei MIR-rel.<\/strong> Maga a h\u00edrhedt chilei m\u00e9sz\u00e1ros, Mamo Contreras vezette a keres\u00e9st, \u00e9s letart\u00f3ztat\u00e1suk ut\u00e1n legt\u00f6bbj\u00fcket a Tejas Verdes rabt\u00e1borba<\/a> helyezt\u00e9k \u00e1t. <\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

Az elt\u0171nt uruguayiak egy r\u00e9sz\u00e9nek bemutat\u00e1sa<\/h2>\n\n\n\n

Az els\u0151 uruguayiakat 1973. szeptember 12-\u00e9n tart\u00f3ztatt\u00e1k le Las Condesben, Santiag\u00f3ban. Ott k\u00f6z\u00f6s h\u00e1zuk volt \u00e9s politikai milit\u00e1nsak voltak: Juan Angel Cendan Almada, \u201eBuby\u201d, 22 \u00e9ves, a santiag\u00f3i Hotel Tupahue dolgoz\u00f3ja. Valamint Alberto Mariano Fontela Alonso, 26 \u00e9ves, a Nahuel \u00e9tterem alkalmazottja. Mindketten Tupamaros milit\u00e1nsok voltak. Vel\u00fck egy\u00fctt letart\u00f3ztatt\u00e1k Fontela t\u00e1rs\u00e1t, egy brit \u00e1llampolg\u00e1rt, akit k\u00e9s\u0151bb szabadon engedtek \u00e9s kiutas\u00edtottak Chil\u00e9b\u0151l. Mindkett\u0151j\u00fcket \u00e1tsz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k Tejas Verdesbe, ahov\u00e1 m\u00e1r m\u00e1s latin-amerikai fogvatartottak is kezdtek \u00e9rkezni.<\/strong> <\/p>\n\n\n\n

1973. szeptember 14-\u00e9n letart\u00f3ztatt\u00e1k Arazat\u00ed L\u00f3pez L\u00f3pezt, 33 \u00e9ves, 2 gyermekes, egy santiag\u00f3i gy\u00e1rban dolgoz\u00f3, szint\u00e9n Tupamaro aktivist\u00e1t. Az \u0151 sorsa is ugyanaz lett: Tejas Verdes. 1973. szeptember 20-\u00e1n letart\u00f3ztatt\u00e1k Aric\u00e1ban M\u00f3nica Cristina Benaroyo Pencu-t, az Uruguayi Kommunista P\u00e1rt (PCU) milit\u00e1ns\u00e1t. Maradv\u00e1nyait 2008-ban tal\u00e1lt\u00e1k meg, fej n\u00e9lk\u00fcl az Aric\u00e1t\u00f3l 25 kilom\u00e9terre d\u00e9lre fekv\u0151 Cuesta Chac\u00e1ban. De m\u00e9g lehetne sorolni a borzalmakat. <\/p>\n\n\n\n

A Caj\u00f3n del Maipo eml\u00e9kt\u00e1bla – nem felejtik az uruguayiakat<\/h3>\n\n\n\n

1973. szeptember 29-\u00e9n h\u00e1rom Tupamaros harcost tart\u00f3ztattak le Caj\u00f3n del Maipo szektor\u00e1ban. Enrique Julio Pagardoy Saquieres, 21 \u00e9ves; Juan Antonio Povaschuk Galeazzo, 24 \u00e9ves \u00e9s Ariel Arcos Latorre, 21 \u00e9ves. Az uruguayiakat a Tejas Verdes nev\u0171 koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. Ezut\u00e1n, 1973. okt\u00f3ber 11-\u00e9n Julio Cesar Fernandez Fernandezt, egy 24 \u00e9ves uruguayit szint\u00e9n letart\u00f3ztattak \u00e9s t\u00e1rs\u00e1val, a chilei Alicia Cheuquepannal egy\u00fctt Colin\u00e1ba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. Ut\u00f3bbit k\u00e9s\u0151bb szabadon engedt\u00e9k. <\/p>\n\n\n\n

Ezt k\u00f6vet\u0151en, 1973. november 18-\u00e1n letart\u00f3ztatt\u00e1k Nelsa Gadea Galant, aki Uruguayban joghallgat\u00f3 volt, \u00e9s Chil\u00e9be \u00e9rkez\u00e9se ut\u00e1n csatlakozott a MIR-hez. Letart\u00f3ztat\u00e1sa \u00e9s a Londres 38-ban val\u00f3 tart\u00f3zkod\u00e1sa ut\u00e1n \u00e1thelyezt\u00e9k a Tejas Verdesbe, ahol 1974 janu\u00e1rj\u00e1ban l\u00e1tt\u00e1k utolj\u00e1ra. Az uruguayi, argentin, bol\u00edviai \u00e9s brazil \u00e1llampolg\u00e1rok elt\u0171n\u00e9se Chil\u00e9ben a Condor-terv r\u00e9sze volt, amely a latin-amerikai katonai diktat\u00far\u00e1inak elnyom\u00f3 szervei k\u00f6z\u00f6tti koordin\u00e1ci\u00f3t jelentette. De a harcosok eml\u00e9ke nem ker\u00fclt elfeled\u00e9sre. Pontosan ez adta eme cikk aprop\u00f3j\u00e1t is. Valamivel egy \u00e9vvel azut\u00e1n, hogy eml\u00e9koszlopot is \u00e1ll\u00edtottak<\/a> a Caj\u00f3n del Maipo szektorban a h\u00e1rom elt\u0171nt uruguayi harcosnak<\/strong>, nemr\u00e9giben \u00f6nk\u00e9ntesek mozaikot is k\u00e9sz\u00edtettek nekik. Ahogy a k\u00e9pen is l\u00e1that\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az 1973. j\u00fanius 27-i katonai puccsot k\u00f6vet\u0151en k\u00f6zel f\u00e9lmilli\u00f3 uruguayi hagyta el Uruguayt, hogy sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sbe vonuljon. T\u00f6bb sz\u00e1zan nem j\u00e1rtak sikerrel: \u0151ket a diktat\u00fara letart\u00f3ztatta, […]<\/a><\/p>\n<\/div>","protected":false},"author":1,"featured_media":770,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[27,13],"tags":[149,59,14],"yoast_head":"\nNem felejtik a Chil\u00e9ben meggyilkolt uruguayiakat - Latin Z\u00f3na<\/title>\n<meta name=\"description\" content=\"M\u00e9g sok \u00e9vtizeddel az elrabl\u00e1suk, megk\u00ednz\u00e1suk \u00e9s meg\u00f6l\u00e9s\u00fck ut\u00e1n sem felejtik el a Chil\u00e9ben elt\u0171nt uruguayiakat.\" \/>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2024\/11\/10\/nem-felejtettek-el-a-chileben-elrabolt-es-meggyilkolt-urugayiakat\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"Nem felejtik a Chil\u00e9ben meggyilkolt uruguayiakat - Latin Z\u00f3na\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"M\u00e9g sok \u00e9vtizeddel az elrabl\u00e1suk, megk\u00ednz\u00e1suk \u00e9s meg\u00f6l\u00e9s\u00fck ut\u00e1n sem felejtik el a Chil\u00e9ben elt\u0171nt uruguayiakat.\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2024\/11\/10\/nem-felejtettek-el-a-chileben-elrabolt-es-meggyilkolt-urugayiakat\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Latin Z\u00f3na\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2024-11-10T11:12:00+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2024-11-09T21:22:37+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/latinzona.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/11\/uruguay-desaparecidos.jpg\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"1152\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"759\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\">\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"3 perc\">\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#website\",\"url\":\"https:\/\/latinzona.hu\/\",\"name\":\"Latin Z\\u00f3na\",\"description\":\"Mi D\\u00e9lre is figyel\\u00fcnk...\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":\"https:\/\/latinzona.hu\/?s={search_term_string}\",\"query-input\":\"required name=search_term_string\"}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"ImageObject\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2024\/11\/10\/nem-felejtettek-el-a-chileben-elrabolt-es-meggyilkolt-urugayiakat\/#primaryimage\",\"inLanguage\":\"hu\",\"url\":\"https:\/\/latinzona.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/11\/uruguay-desaparecidos.jpg\",\"width\":1152,\"height\":759},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2024\/11\/10\/nem-felejtettek-el-a-chileben-elrabolt-es-meggyilkolt-urugayiakat\/#webpage\",\"url\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2024\/11\/10\/nem-felejtettek-el-a-chileben-elrabolt-es-meggyilkolt-urugayiakat\/\",\"name\":\"Nem felejtik a Chil\\u00e9ben meggyilkolt uruguayiakat - Latin Z\\u00f3na\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2024\/11\/10\/nem-felejtettek-el-a-chileben-elrabolt-es-meggyilkolt-urugayiakat\/#primaryimage\"},\"datePublished\":\"2024-11-10T11:12:00+00:00\",\"dateModified\":\"2024-11-09T21:22:37+00:00\",\"author\":{\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#\/schema\/person\/de64af94bc35db4973955a05f752bd2d\"},\"description\":\"M\\u00e9g sok \\u00e9vtizeddel az elrabl\\u00e1suk, megk\\u00ednz\\u00e1suk \\u00e9s meg\\u00f6l\\u00e9s\\u00fck ut\\u00e1n sem felejtik el a Chil\\u00e9ben elt\\u0171nt uruguayiakat.\",\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2024\/11\/10\/nem-felejtettek-el-a-chileben-elrabolt-es-meggyilkolt-urugayiakat\/\"]}]},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#\/schema\/person\/de64af94bc35db4973955a05f752bd2d\",\"name\":\"Chileno\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"@id\":\"https:\/\/latinzona.hu\/#personlogo\",\"inLanguage\":\"hu\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/9a5fe6fe999607c0ed4bfce2f8ed2600?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"Chileno\"},\"sameAs\":[\"https:\/\/latinzona.hu\"]}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/767"}],"collection":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=767"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/767\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":771,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/767\/revisions\/771"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/770"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=767"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=767"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=767"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}