{"id":850,"date":"2024-12-01T10:18:00","date_gmt":"2024-12-01T10:18:00","guid":{"rendered":"https:\/\/latinzona.hu\/?p=850"},"modified":"2024-11-30T20:27:37","modified_gmt":"2024-11-30T20:27:37","slug":"a-nap-tortenete-amikor-bolivia-elarulta-perut","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2024\/12\/01\/a-nap-tortenete-amikor-bolivia-elarulta-perut\/","title":{"rendered":"A nap, amikor Bol\u00edvia el\u00e1rulta Perut"},"content":{"rendered":"\n

1879 november\u00e9ben a sz\u00f6vets\u00e9ges perui-bol\u00edviai hadsereg k\u00f6z\u00f6s t\u00e1mad\u00e1sra k\u00e9sz\u00fclt a Pisagu\u00e1n\u00e1l partra sz\u00e1llt chilei hadsereg ellen. Ehhez a bol\u00edviai eln\u00f6knek, Hilari\u00f3n Daza t\u00e1bornoknak kem\u00e9ny menetel\u00e9sre volt sz\u00fcks\u00e9ge a sivatagon kereszt\u00fcl, hogy a perui Juan Buend\u00eda t\u00e1bornok mellett t\u00e1madhasson. \u00dagy t\u0171nt, hogy minden a terv szerint halad, de az altiplan\u00f3i vezet\u0151 soha nem \u00e9rkezett meg, a konfliktus egyik legszokatlanabb epiz\u00f3dj\u00e1ban.<\/strong> A k\u00f6vetkez\u0151kben j\u00f6n teh\u00e1t a visszavonul\u00e1sk\u00e9nt vagy \u00e1rul\u00e1sk\u00e9nt emlegetett esem\u00e9ny t\u00f6rt\u00e9nete. “A bol\u00edviai er\u0151k k\u00e9t hadoszt\u00e1lya (16-\u00e1n) Tan\u00e1n\u00e1l lesz 15 \u00e1gy\u00faval. Mindenk\u00e9ppen \u00f3vatosan t\u00e1madj\u00e1tok meg az ellens\u00e9get”. <\/em><\/p>\n\n\n\n

\u00cdgy sz\u00f3lt a sz\u0171kszav\u00fa t\u00e1virat, amelyet Mariano Ignacio Prado t\u00e1bornok, Peru eln\u00f6ke k\u00fcld\u00f6tt Juan Buend\u00eda t\u00e1bornoknak, a Tarapac\u00e1 megy\u00e9ben l\u00e9v\u0151 perui csapatok parancsnok\u00e1nak. 1879 november\u00e9ben j\u00e1rtunk, \u00e9s a csendes-\u00f3ce\u00e1ni h\u00e1bor\u00fa a tengerr\u0151l a sivatagba vonult. A h\u00f3nap elej\u00e9n a chilei hadsereg partrasz\u00e1ll\u00e1st hajtott v\u00e9gre Pisagu\u00e1n\u00e1l, elv\u00e1lasztva a sz\u00f6vets\u00e9ges perui-bol\u00edviai hadsereget. Buend\u00ed\u00e1nak siker\u00fclt \u00f6sszegy\u0171jtenie a sz\u00e9tsz\u00f3rt pisaguai er\u0151ket, \u00e9s Pozo Almonte-n\u00e1l \u00f6sszpontos\u00edtotta \u0151ket. <\/p>\n\n\n\n

\"\"
Hilari\u00f3n Daza.<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

De a helyzete sz\u00f6rny\u0171 volt. Nem voltak meg az er\u0151forr\u00e1sai egy hossz\u00fa hadj\u00e1rathoz, \u00e9s ami m\u00e9g rosszabb, nem volt abban a helyzetben, hogy seg\u00edts\u00e9get kapjon a tenger fel\u0151l. A helyzet teh\u00e1t \u00f6sszetett volt, \u00e9s a meghozand\u00f3 int\u00e9zked\u00e9seket a sz\u00f6vets\u00e9ges hadsereg f\u0151parancsnoks\u00e1ga pr\u00f3b\u00e1lta meghozni. <\/p>\n\n\n\n

A megegyez\u00e9s <\/h2>\n\n\n\n

Miut\u00e1n megtudta, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nt Pisagu\u00e1ban, Prado t\u00e1bornok haditan\u00e1csot tartott Tacn\u00e1ban, amelyen r\u00e9szt vett a bol\u00edviai eln\u00f6k, Hilari\u00f3n Daza t\u00e1bornok is. Ott meg\u00e1llapodtak abban, hogy d\u00f6nt\u0151 csat\u00e1t kell kier\u0151szakolni. Ez\u00e9rt tervet dolgoztak ki: egy hadoszt\u00e1ly elhagyja Tacn\u00e1t, d\u00e9l fel\u00e9 nyomul el\u0151re, \u00e9s a San Francisco-hegyn\u00e9l megt\u00e1madja a chileieket, m\u00edg Buend\u00eda Pozo Almonte fel\u0151l ugyanerre a pontra vonul fel csapataival. \u00cdgy egy klasszikus csipeszmozg\u00e1ssal, amelyben minden egyes sz\u00f6vets\u00e9ges hadoszt\u00e1ly az oldalr\u00f3l t\u00e1mad, a chilei hadsereget arra k\u00e9nyszer\u00edten\u00e9k, hogy visszavonuljon Pisagu\u00e1ba,<\/strong> \u00e9s \u00edgy megteremten\u00e9k a felt\u00e9teleket ahhoz, hogy ki\u0171zz\u00e9k a chileiket Tarapac\u00e1b\u00f3l. <\/p>\n\n\n\n

Miut\u00e1n a tervet j\u00f3v\u00e1hagyt\u00e1k, Daza november 11-\u00e9n elindult Aric\u00e1b\u00f3l, egy gyalogos \u00e9s egy lovashadoszt\u00e1ly, valamint a bol\u00edviai vezet\u0151h\u00f6z teljes m\u00e9rt\u00e9kben h\u0171s\u00e9ges szem\u00e9lyi \u0151rs\u00e9g\u00e9nek, a “halhatatlanok” nev\u0171 z\u00e1szl\u00f3aljnak az \u00e9l\u00e9n. Elj\u00f6tt az id\u0151, hogy csapatai akci\u00f3ba l\u00e9pjenek, miut\u00e1n h\u00f3napok \u00f3ta Tacn\u00e1ban voltak elsz\u00e1ll\u00e1solva. Vonattal Aric\u00e1ba utaztak, majd gyalogosan d\u00e9l fel\u00e9 vonultak, hogy csatlakozzanak Buend\u00ed\u00e1hoz (aki m\u00e1r megkapta a bol\u00edviaiak \u00e9rkez\u00e9s\u00e9t bejelent\u0151 t\u00e1viratot Prad\u00f3t\u00f3l), \u00e9s Tarapac\u00e1n\u00e1l egy\u00fctt t\u00e1madj\u00e1k meg a chilei hadsereget. Pap\u00edron a terv \u00e9sszer\u0171nek t\u0171nt, de a dolgok kezdtek bonyol\u00f3dni. <\/p>\n\n\n\n

\"\"
Bol\u00edviai katon\u00e1k a hadj\u00e1ratban.<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

Prado, aki j\u00f3l ismerte a sivatagi terepet, azt tan\u00e1csolta Daz\u00e1nak, hogy \u00e9jszaka vagy a h\u0171v\u00f6s hajnali vagy sz\u00fcrk\u00fcleti \u00f3r\u00e1kban vonuljon be a sivatagba. Daza azt v\u00e1laszolta, hogy \u0151 hozz\u00e1szokott a csapatok vezet\u00e9s\u00e9hez, \u00e9s hogy a bol\u00edviai katona eg\u00e9sz napokat k\u00e9pes gyalogolni, b\u00e1rmilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, f\u00e1radts\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl. Daza elsz\u00e1ntan bizony\u00edtani akarta, hogy igaza van, \u00e9s a maga m\u00f3dj\u00e1n akarta int\u00e9zni a dolgokat. De a sivatagon \u00e1tvezet\u0151 kem\u00e9ny menetel\u00e9s f\u00e9lelmetes kih\u00edv\u00e1snak bizonyult csapatai sz\u00e1m\u00e1ra. <\/p>\n\n\n\n

A pillanat \u00e9s a helyzet, amikor Bol\u00edvia el\u00e1rulta Perut<\/h3>\n\n\n\n

Nem mindenki volt felszerelve, \u00e9s sokan nem tudt\u00e1k, hogyan kell kezelni a pusk\u00e1t. Prado t\u00e1bornok t\u00f6bbsz\u00f6ri aj\u00e1nl\u00e1sa ellen\u00e9re, hogy a kora reggeli \u00f3r\u00e1kban induljanak, reggel 9 \u00f3rakor indultak el. Prado t\u00e1bornok m\u00e9g arra is t\u00f6bbsz\u00f6r felh\u00edvta a figyelmet, hogy a katon\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9nyelmetlen, hogy v\u00edz helyett bort vittek a kulacsukban, \u00e9s ezt a r\u00e9szletet Daza figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyta. Mindezek ellen\u00e9re Daza sereg\u00e9nek november 14-\u00e9n siker\u00fclt el\u00e9rnie a Camarones-szurdokot. Onnan s\u00fcrg\u0151s t\u00e1viratot k\u00fcld\u00f6tt Prad\u00f3nak, amelyben nem k\u00f6nt\u00f6rfalazott. <\/p>\n\n\n\n

\u201eA sivatag legy\u0151z minket. A hadsereg nem hajland\u00f3 tov\u00e1bbmenni. Nincs ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s<\/em>“. A perui eln\u00f6k egy ugyancsak szokatlan t\u00e1virattal v\u00e1laszolt. “A hadsereg egy r\u00e9sze holnap Agua Sant\u00e1n\u00e1l lesz, ahol val\u00f3sz\u00edn\u0171leg csata lesz. B\u00e1rmilyen sikeres is lesz a harc, mivel Camarones serege nem tud el\u0151renyomulni, tan\u00e1csosnak tartom, hogy min\u00e9l el\u0151bb megkezdje a visszat\u00e9r\u00e9st.<\/em>” K\u00f6zben Daza mozg\u00e1s\u00e1t m\u00e1r \u00e9szlelt\u00e9k. A Dolores v\u00e1ros\u00e1ban l\u00e9v\u0151 chilei f\u0151hadisz\u00e1ll\u00e1s t\u00e1viratban megkapta a bol\u00edviai eln\u00f6k \u00e9s hadoszt\u00e1lya el\u0151renyomul\u00e1s\u00e1r\u00f3l t\u00e1j\u00e9koztat\u00f3 \u00fczeneteket. Jos\u00e9 Francisco Vergara parancsnokot azonnal Tara v\u00e1ros\u00e1ba k\u00fcldt\u00e9k egy lovas vad\u00e1szokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 sz\u00e1zad \u00e9l\u00e9n felder\u00edt\u00e9sre, mivel \u00fagy v\u00e9lt\u00e9k, hogy az \u00e9szaki sz\u00e1rny fel\u0151l k\u00f6zeleg a t\u00e1mad\u00e1s. <\/p>\n\n\n\n

Camaronesn\u00e1l Daza \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy otthagyja csapatait, \u00e9s el\u0151renyomul a ter\u00fclet felder\u00edt\u00e9s\u00e9re. Egy 140 f\u0151s hadoszt\u00e1ly k\u00eds\u00e9rte, bele\u00e9rtve szem\u00e9lyes \u0151rs\u00e9g\u00e9nek \u00e9s lovass\u00e1g\u00e1nak egy r\u00e9sz\u00e9t is. Meg\u00e9rkez\u00e9s\u00fckkor a Vergara vezette oszlop \u00e9szrevette \u0151ket. Vergara 110 emberrel volt, de nem volt h\u00edj\u00e1n a b\u00e1tors\u00e1gnak, ez\u00e9rt t\u00e1madni sz\u00e1nd\u00e9kozott. Viszont megijedt, amikor a t\u00e1volban port l\u00e1tott, \u00e9s azt hitte, hogy az egy vonul\u00f3 hadsereg t\u00fcz\u00e9rs\u00e9ge. \u00cdgy a visszavonul\u00e1s mellett d\u00f6nt\u00f6tt. Vergara nem tudta, hogy a port val\u00f3j\u00e1ban vizes palackokkal megrakott \u00f6szv\u00e9rek vert\u00e9k fel. Miut\u00e1n \u00e9szrevette a chilei lovass\u00e1got, \u00e9s an\u00e9lk\u00fcl, hogy l\u00e1tta volna Buend\u00ed\u00e1t, Daza \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy visszat\u00e9r Camaronesba. <\/p>\n\n\n\n

Az indokok<\/h3>\n\n\n\n

Ott egy olyan helyzet \u00e1llt el\u0151, amely a mai napig vitatott. Ellenmenetet rendelt vissza Aric\u00e1ba, ami azt jelentette, hogy Buend\u00ed\u00e1t \u00e9s megvert csapatait mag\u00e1ra hagyta d\u00e9len. Peru t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek<\/a> ez egy szomor\u00fa szakasza. A t\u00f6rt\u00e9nteket t\u00f6bbf\u00e9lek\u00e9ppen is \u00e9rtelmezik. Gonzalo Bulnes a Csendes-\u00f3ce\u00e1n h\u00e1bor\u00faja c\u00edm\u0171 klasszikus m\u0171v\u00e9ben elism\u00e9tli a m\u00e1ig leggyakrabban ism\u00e9telt elm\u00e9letet. Daz\u00e1nak az volt az ig\u00e9nye, hogy ne fedje fel hadsereg\u00e9t \u00e9s szem\u00e9lyes g\u00e1rd\u00e1j\u00e1t, amely politikai \u00e9s katonai hatalm\u00e1nak f\u0151 t\u00e1masza volt. A legval\u00f3sz\u00edn\u0171bb az, amit Don Juan Jos\u00e9 P\u00e9rez t\u00e1bornok, a bol\u00edviai hadsereg k\u00e9s\u0151bbi vez\u00e9rkari f\u0151n\u00f6ke \u00edrt, aki m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ggal esett el a tacnai csat\u00e1ban. <\/p>\n\n\n\n