{"id":977,"date":"2025-01-01T13:09:40","date_gmt":"2025-01-01T13:09:40","guid":{"rendered":"https:\/\/latinzona.hu\/?p=977"},"modified":"2025-01-01T13:09:41","modified_gmt":"2025-01-01T13:09:41","slug":"egy-madar-amelynek-egyetlen-peldanya-ismert-eddig","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/latinzona.hu\/index.php\/2025\/01\/01\/egy-madar-amelynek-egyetlen-peldanya-ismert-eddig\/","title":{"rendered":"Egy mad\u00e1r, amelynek egyetlen p\u00e9ld\u00e1nya ismert eddig"},"content":{"rendered":"\n

A cayennei lappanty\u00fa (Cayenne Nightjar avagy Setopagis maculosa) egy igaz\u00e1n rejt\u00e9lyes mad\u00e1rfaj. Annyira ismeretlen m\u00e9g az emberis\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra, hogy egyetlen, a 20. sz\u00e1zad els\u0151 negyed\u00e9ben Francia Guyana \u00e9szaknyugati r\u00e9sz\u00e9n begy\u0171jt\u00f6tt h\u00edm p\u00e9ld\u00e1ny alapj\u00e1n tudnak egy\u00e1ltal\u00e1n r\u00f3la.<\/strong> Mindeddig minden, a cayennei lappanty\u00fa \u00fajb\u00f3li felkutat\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 k\u00eds\u00e9rlet kudarcba fulladt. B\u00e1r a k\u00f6zelm\u00faltban k\u00e9t lehets\u00e9ges \u00e9szlel\u00e9sr\u0151l sz\u00e1moltak be Francia Guyana belsej\u00e9b\u0151l. <\/p>\n\n\n\n

Jelenleg teh\u00e1t semmit sem tudunk \u00e9let\u00e9r\u0151l, \u00e9l\u0151hely\u00e9r\u0151l \u00e9s egyedsz\u00e1m\u00e1r\u00f3l. \u00c9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az akad\u00e1lyozza a faj felkutat\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 er\u0151fesz\u00edt\u00e9seket, hogy nem ismerj\u00fck \u00e9nek\u00e9t \u00e9s \u00e9l\u0151helyi preferenci\u00e1it. A j\u00f3val gyakoribb gy\u00e1szos lappanty\u00fa (Nyctipolus nigrescens) s\u00f6t\u00e9tebb \u00e9s foltosabb, mint a cayenne-i lappanty\u00fa, m\u00edg a nagyon elterjedt kurjang\u00f3 (Nyctidromus albicollis) nagyobb, hosszabb farokkal \u00e9s tarka tollazattal. Ezek a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek meger\u0151s\u00edteni l\u00e1tszanak azt, hogy a cayennei lappanty\u00fa egy t\u00e9nyleg l\u00e9tez\u0151 \u00e9s egyedi faj. <\/p>\n\n\n\n

Egyetlen p\u00e9ld\u00e1nya 1917-ben ker\u00fclt el\u0151<\/h2>\n\n\n\n

A cayennei lappanty\u00fa (Setopagis maculosa) egyetlen p\u00e9ld\u00e1nya m\u00e9g 1917-ben a Francia Guyana-i Fleuve Mana-fenns\u00edkon ker\u00fclt egy kutat\u00f3 kez\u00e9be. Egy toj\u00f3t azonban 1982-ben \u00e1ll\u00edt\u00f3lag fogtak a francia guyanai Sa\u00fcl rep\u00fcl\u0151t\u00e9ren. Viszont err\u0151l a p\u00e9ld\u00e1nyr\u00f3l m\u00e9g fot\u00f3 sem k\u00e9sz\u00fclt. \u00c9vtizedeken kereszt\u00fcl nem tekintett\u00e9k k\u00fcl\u00f6n fajnak, m\u00edg v\u00e9g\u00fcl a 2000-es \u00e9vek elej\u00e9re \u00e1ltal\u00e1nosan elismert\u00e9k fajk\u00e9nt<\/a>, \u00e9s a 2010-es \u00e9vek eleje \u00f3ta a jelenlegi Setopagis nemzets\u00e9gbe sorolj\u00e1k. <\/strong>Ennek ellen\u00e9re az Amerikai Ornitol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1g (AOS) D\u00e9l-Amerikai Oszt\u00e1lyoz\u00e1si Bizotts\u00e1ga szerint ez az oszt\u00e1lyoz\u00e1s csak ideiglenes. <\/p>\n\n\n\n