Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok kifejezetten protekcionista kereskedelempolitikát folytat, és számos importált termékre vámokat vetett ki. Ezek az intézkedések, amelyek célja az amerikai ipar védelme és a kereskedelmi hiány csökkentése volt, pont nem a megcélzott nagy riválist, Kínát érintették, hanem olyan kulcsfontosságú partnereket, mint Mexikó és Kanada.
A vámok azonban messze nem úgy erősítették az amerikai gazdaságot, mint az elnök tervezte, hanem inkább kedvezőtlen hatásokat váltottak ki eddig. Áremelkedést, ellátási zavarokat és a helyi vállalkozások versenyképességének csökkenését eredményezte. Az egyik leginkább érintett ágazat az agrár-élelmiszeripar volt.
Az amerikai vámok hatására egymásra találnak a latin-amerikai államok
Mexikó, amely hagyományosan az amerikai mezőgazdasági termékek – köztük az állati takarmányként használt gabonafélék, mint a kukorica és a szója – egyik fő vásárlója az USA-ból, elkezdte diverzifikálni importforrásait.
A vámok és az új szabályozások, például a “Product of USA” címkézés, amelyet Mexikó diszkriminatívnak tart, hatására a közép-amerikai ország fokozta kereskedelmi kapcsolatait Brazíliával. Utóbbi a mezőgazdasági szektor gigásza, amely versenyképes árakat és kevesebb korlátozást kínál. Ez a stratégiai fordulat nemcsak a Trump politikájára adott reakciót tükrözi, hanem egy szélesebb körű tendenciát is. Az élelmiszer-önellátás és a kereskedelmi partnerek diverzifikálása irányába.
Brazília, hatalmas gabona- és hústermelésével, életképes alternatívává vált Mexikó számára. Gyengítve az Egyesült Államok regionális piaci dominanciáját. Az úgynevezett “bumeráng-hatás” abban nyilvánul meg, hogy az Egyesült Államok protekcionista intézkedései arra ösztönzik partnereit, hogy alternatívákat keressenek, ami aláássa az ország kereskedelmi befolyását. Ahelyett, hogy erősítenék a nemzeti gazdaságot, a vámok diplomáciai feszültségeket okoztak, megdrágították a termékeket az amerikai fogyasztók számára. Az olyan országokat, mint Mexikó, arra késztettek, hogy újragondolják stratégiai szövetségeiket. Így az, ami az “America First” hadjárataként indult, végül olyan versenytársaknak nyitotta meg az ajtót Mexikóban, mint Brazília.
Leave a Reply