A kolumbiai ügyészség három hónapra, meghosszabbítható időtartammal felfüggesztette Juan Miguel Huertas tábornokot, a kolumbiai hadsereg személyzeti parancsnokságának vezetőjét, valamint Wílmar Mejíát, a DNI hírszerzési igazgatóját. A döntés oka, hogy mindketten szerepelnek azokban az elektronikus levelekben és dokumentumokban, amelyeket a disszidens gerillavezér, alias Calarcá számítógépein találtak.
A vád szerint bizalmas katonai és hírszerzési információkat szivárogtattak ki a fegyveres csoportnak, amely így el tudta kerülni a hatósági ellenőrzéseket, és biztonsági cégeknek álcázott struktúrákon keresztül szervezte mozgásait. Az ügyészek szerint fennáll a veszélye annak, hogy a két tiszt befolyásolhatná a folyamatban lévő fegyelmi vizsgálatot. Ezért kellett ideiglenesen eltávolítani őket a posztjukról.
A kolumbiai hadsereg vezetői összejátszhattak a gerillákkal
A botrány súlyát jelzi, hogy az ügyészség is vizsgálatot indított. Huertast a Legfelsőbb Bíróság előtt eljáró ügyészek, Mejíát pedig más egység fogja kihallgatni. A gyanú szerint Huertas találkozott Calarcá embereivel, és állítólag “meg nem támadási paktumokról” beszélt, míg Mejía a DNI-ből adott át adatokat. Mindketten tagadják a vádakat, azt állítva, hogy soha nem működtek együtt disszidensekkel, és minden tevékenységük törvényes volt.
Fontos megérteni, ki Calarcá: ő egy FARC-disszidens vezető, aki fegyveres csoportot irányít, és akit fegyverekkel és pénzzel a birtokában fogtak el az UNP (Nemzeti Védelmi Egység) járműveinek konvojában. A számítógépein talált anyagok szerint a csoport részletes információkat kapott a hadsereg és az ügyészség műveleteiről.
A “Chulos” kifejezés a bűnözői szlengben olyan emberekre utal, akiket a gerillák potenciális informátorként vagy kapcsolattartóként azonosítanak. Nem feltétlenül jelenti azt, hogy valaki ténylegesen együttműködik velük. Hanem inkább egy kategória, amellyel a bűnszervezetek saját hírszerzésükben jelölik azokat, akik kapcsolatban állnak a fegyveres erőkkel. Mejía védekezésében hangsúlyozta, hogy a disszidensek azért nevezhették így őt, mert jó viszonyban volt katonai személyekkel. De ez nem bizonyítja, hogy információt adott volna át.
Összességében az ügy komoly politikai és intézményi válságot jelent, mert a vádak szerint a kolumbiai állam legmagasabb szintű biztonsági szervei szivárogtattak adatokat a fegyveres disszidenseknek.
Leave a Reply