Megjelent a Manutara a chilei haditengerészet egyik gépén

A Mataveri Nemzetközi Repülőtéren, Rapa Nuin tartott ünnepségen a Chilei Haditengerészet engedélyt kapott arra, hogy az egyik tengeri járőrgépén használhassa a hagyományos rapanui Manutara szimbólumot. Az eseményen részt vett Fernando Cabrera tengernagy, a haditengerészet főparancsnoka, valamint a sziget helyi vezetői – a polgármester, a kormányzati delegált és a Vének Tanácsának képviselői.

A Manutara jelentése

Ez már a második olyan haditengerészeti repülőgép, amely megkapja a rapanui jelképek használatának jogát. A gesztus célja, hogy erősítse a kapcsolatot a haditengerészet és a sziget közössége között. A ceremónián átadtak egy hagyományos rapanui „Vaka” (polinéz csónak) makettet is, amely az ősi tengeri navigációt jelképezi. Cabrera tengernagy hangsúlyozta, hogy ezzel a gesztussal szeretnék újra megerősíteni a Rapa Nuival fennálló történelmi kapcsolatot.

A haditengerészet kiemelte, hogy Rapa Nui stratégiai jelentőségű Chile számára. Mivel hozzájárul ahhoz, hogy az ország trikontinentális legyen – jelenléttel Amerikában, az Antarktiszon és Polinéziában.

A Manutara a rapanui kultúra egyik legfontosabb és legszentebb szimbóluma. A szó jelentése: „szent madár” vagy „fregattmadár”. A Manutara kulcsszereplője volt a híres Tangata Manu („madárember”) rítusnak, amely évszázadokon át meghatározta a sziget vallási és politikai életét.

A rítus során a törzsek bajnokai versengtek azért, hogy elsőként hozzanak vissza egy Manutara tojást a Motu Nui sziklás szigetről.A győztes törzsfőnök egy évre szakrális és politikai hatalmat kapott. A Manutara tehát a hatalom, a szentség, a hagyomány és a rapanui identitás jelképe. A legtöbb kutató szerint egyébként a manutara madár valójában a fekete csér lehetett. Ez egy óceáni tengeri madár, amely évente egyszer rak tojást a szigetekre. A Motu Nui pedig a Húsvét-sziget délnyugati partja mellett fekvő kicsi, meredek, vulkanikus sziklasziget.

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*