A guatemalai Nemzeti Szeizmológiai, Vulkanológiai, Meteorológiai és Hidrológiai Intézet (Insivumeh) szerint a 2026-os esős évszakot (május–október) az El Niño éghajlati jelenség fogja meghatározni. Ez pedig komoly mezőgazdasági és élelmiszerbiztonsági kockázatokat rejt. Az El Niño lényege, hogy a Csendes-óceán egyenlítői vizei rendellenes mértékben felmelegednek. Ez felborítja a globális csapadék- és hőmérsékleti mintázatokat. A jelenség 2–7 évente ismétlődik, és 9–12 hónapig tarthat.
Az előző El Niño éhínséget okozott Guatemalában
Guatemalában olyan hatások várhatóak, mint a magas hőmérséklet, kevesebb felhőzet, intenzív napsugárzás vagy éppen a csapadékhiány főleg júliusban és augusztusban. A nyári szárazság 4–10 hétig is eltarthat régiótól függően – a Csendes-óceán partján akár 10 hétig is. Az esős évszak ugyan már április második felében elkezdődhet egyes területeken, de ez nem jelent egyenletes csapadékot.
Az előrejelzések szerint a jelenség tavasszal erősödik meg, és októberig tarthat. Egy közelmúltbeli hasonló epizód (2023–2024) során több mint 72 000 hektár termőföld károsodott. Globálisan a jelenség Közép-Amerikában és Ázsiában szárazságot, Dél-Amerikában és Kelet-Afrikában pedig fokozott csapadékot okoz.
Az El Niño nem a környezetszennyezés miatt van — ez egy természetes éghajlati jelenség, amely évezredek óta ismétlődik 2–7 évente. A Csendes-óceán vizének ciklikus felmelegedéséről van szó, amelyet a passzátszelek meggyengülése vált ki. Ugyanakkor a klímaváltozás befolyásolja az intenzitását: a tudósok szerint az üvegházhatású gázok miatt az El Niño epizódok egyre szélsőségesebbé válhatnak, és a hőhullámok erősebbek lesznek, mint korábban lettek volna. Tehát a szennyezés nem okozza, de felerősítheti a hatásait.
A 2023–2024-es jelenség során Guatemalában a termőföldek károsodása mellett a kukorica, bab és hüvelyes növények termése nagyrészt teljesen elveszett. Emiatt a helyi lakosok éhínséggel néztek szembe, mivel megélhetésük szinte kizárólag ezeken a terményeken alapult.
Leave a Reply