Az utóbbi időben egy dolog általánossá vált Chilében: minden alkalommal, amikor valamilyen választás közeledik, felélénkül az ünnepnapok körüli vita. A kereskedők azt követelik, hogy a bevásárlóközpontok a választás napján is működhessenek, amit a chilei törvények nem engedélyeznek. A következő elnökválasztási előválasztásokat június 29-én, vasárnap tartják, és csak a kormánypártok jelöltjei indulnak. Ez még több érvet szolgáltat – a szakszervezetek véleménye szerint – az üzletek rendes nyitva tartásának engedélyezése mellett.
Tekintettel arra, hogy ezek nem kötelező választások, és a lakosság kisebb százaléka venne részt rajtuk. Plusz az ilyen típusú korlátozások okozta gazdasági károk elkerülése érdekében is szeretnék, ha nyitvatartás lehetne ezen a napon. A vita kapcsán a Santiagói Kereskedelmi Kamara (CCS) bemutatott egy tanulmányt, amely a chilei ünnepnapok gazdasági hatását mérte. Ebből az is kiderült, hogy az országban a munkaszüneti napok száma messze meghaladja a nemzetközi átlagot.
Súlyos károkat okoz az ünnepnapok magas száma
A Santiagói Kereskedelmi Kamara (CCS) és más iparági szereplők, véleménye szerint a kereskedelem korlátozása a választási napokon nemcsak szükségtelen, hanem rendkívül káros is a nemzetgazdaságra nézve. A CCS tanulmánya szerint Chile a világ 231 országa között a 10. helyen áll az ünnepnapok tekintetében.
2025-ben 16 hivatalos ünnepnap lesz, amelyeken minden lakosnak joga van a pihenéshez. Nem számítva a vasárnapokat, amikor a választásokat tartják. Így az elemzés szerint Chile a világon a legtöbb munkaszüneti nappal rendelkező nemzetek 5%-ába tartozik. Regionális szinten csak Kolumbia előzi meg, ahol 18 ilyen nap van. A világátlag 12 nap. Világviszonylatban Irán és Srí Lanka vezeti a rangsort 26, illetve 25 munkaszüneti nappal. Ezzel szemben Svájcban csak egy nemzeti ünnep van, a többi regionális ünnep.
A CCS szerint az ünnepnapok gazdasági költségei jelentősek. Mert miközben az ünnepnapok további pihenőnapokat biztosítanak és hozzájárulnak az emberek jólétéhez, bizonyított, hogy gazdasági veszteséget is okoznak az országnak. És még a gyerekszámot sem növelik. Becslések szerint minden egyes munkaszüneti nap költsége a GDP-ben kifejezve körülbelül 110 millió USD veszteséggel egyenértékű. Csak 2025-ben a CCS becslése szerint a nyolc olyan ünnepnap, amely miatt a vállalkozásoknak be kell zárniuk – beleértve a választásokat is -, 1,3 milliárd USD árbevétel-kiesést eredményez.
Figyelembe véve, hogy egy olyan nap árbevételi vesztesége, amikor a vállalkozások kénytelenek bezárni, körülbelül 150 millió USD. A jelentés továbbá kiemeli, hogy a hivatalos vállalkozásoknál ezeken a napokon kieső forgalom nagy része az informális szektor profitja. Emellett a dolgozók jövedelme is csökken az értékesítési jutalékok és a túlórabérek miatt, mivel ezek nem munkanapok. Makrogazdasági szempontból, figyelembe véve a kereskedelem súlyát a nemzeti GDP-ben, a CCS becslése szerint a munkaszüneti napok listája Chilében 2025-ben több mint 2 milliárd dollárba fog kerülni. A CCS kitart amellett, hogy a probléma nem önmagában az ünnepnapok létezésével, hanem azok számával van. 2024-ben az október 27-i önkormányzati és regionális választások jelentették a legnagyobb veszteséget Chilében: 92 millió dolláros veszteség.
Leave a Reply