Az Amazonas folyó alatt valóban létezik egy lenyűgöző földalatti folyó, amelyet Hamza folyónak neveznek. Ez egy lassan folyó víztározó, nem pedig felszíni folyó, amelyet 2011-ben fedeztek fel. Nevét Valiya Hamzáról kapta, egy geofizikusról, aki évtizedekig tanulmányozta a régiót. Körülbelül 4000 méterrel a felszín alatt folyik, és nagyjából 6000 kilométer hosszú – szinte olyan hosszú, mint maga az Amazonas. A tudósok a brazil olajcég, a Petrobras által fúrt 241 mély kút hőadatait elemezték. Hőmérsékleti anomáliákat és szeizmikus jeleket észleltek, amelyek hatalmas földalatti áramlásra utaltak.
A Hamza folyó valójában nem is folyó
Képzeljük el az Amazonas folyót egy ikerrendszer látható részének. Alatta, a földkéreg mélyén folyik a Hamza folyó. Rendkívül lassan – kevesebb mint 1 milliméter másodpercenként. Sokkal szélesebb – akár 400 km (250 mérföld) széles. Sós és nyomás alatt van, ellentétben az Amazonas édes és gyorsan folyó vizeivel. Nem alagút vagy barlang, mint más föld alatti folyók, hanem porózus kőzetrétegekben folyik, mint a víz, amely egy óriási szivacsba szivárog. Ez a felfedezés átalakítja a hidrológiáról, a geológiáról és az amazóniai ökoszisztémákról alkotott ismereteinket. Arra utal, hogy a Föld más részein is létezhetnek föld alatti folyórendszerek, amelyek a lábunk alatt rejtőznek. Elméletileg mélyfúrással elérhető lenne, de ez technikailag nehéz és költséges lenne. Nem úgy, mint az Egyenlítői Margin.
A világ legmélyebben található földalatti folyója nem a Hamza folyó, főleg azért nem, mert ez technikailag nem is folyó. Azt a címet a mexikói Sistema Sac Actun barlangrendszer birtokolja, amely a leghosszabb és legmélyebb ismert földalatti folyórendszer. A Yucatán-félsziget alatt található hatalmas, elárasztott mészkőbarlangok hálózatán keresztül folyik. Egyes részei a felszín alatt több mint 100 méter mélyre nyúlnak. Több mint 350 kilométernyi feltérképezett járatból áll és a Hamzával ellentétben búvárok felfedezhetik és mintákat is vehetnek belőle.
Leave a Reply