A chilei partok mélyén korábban azonosított új polipfaj, a Graneledone sellanesi több mint húsz év kutatómunkájának eredménye, és rávilágít arra, mennyire keveset tudunk a mélytengeri ökoszisztémákról. A faj közepes méretű, tintazacskó nélküli fejlábú, amely hosszú ideig észrevétlen maradt, noha egyes példányai már múzeumi gyűjteményekben is szerepeltek. A kutatást az Andrés Bello Egyetem két tudósa, María Cecilia Pardo és Christian Ibáñez vezette, akik 2000-ben, mélytengeri halászat mellékfogásaként jutottak az első mintákhoz.
Az új chilei polipfaj hosszú évek munkájának eredményeként került beazonosításra
A faj azonosítása azért tartott ilyen sokáig, mert a mélytengeri élőlényekhez nehéz hozzáférni. Így a kutatók csak lassan tudták összevetni a morfológiai sajátosságokat más ismert fajokkal. A meghatározás integratív taxonómiával történt. Részletes anatómiai vizsgálatokkal (például a hímek 43–45 tapadókorongja a módosult karon, a “VV” alakú tölcsérszerv, a kopoltyúlemezek száma), valamint mitokondriális genetikai markerek elemzésével. A faj leírásához holotípust is kijelöltek, és a nemzetközi adatbázisokba is be kellett jegyezni.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy egy új faj felfedezése nem puszta érdekesség. A mélytengeri biodiverzitás megértéséhez és megőrzéséhez alapvető. A Graneledone sellanesi akár 2454 méteres mélységben is előfordulhat, ami fontos információ a természetvédelmi tervezéshez és a halászati szabályozásokhoz. A mélytengeri ökoszisztémák különösen sérülékenyek. A klímaváltozás, savasodás, valamint az ipari tevékenységek gyorsabban alakítják át őket, mint ahogy a tudomány képes feltárni őket.
A faj elnevezése Javier Sellanes oceanográfust tiszteli, és a kutatás széles nemzetközi együttműködésben zajlott, több ország múzeumi gyűjteményeinek bevonásával. A tudósok szerint a felfedezés legfontosabb üzenete, hogy a mélytenger még mindig tele van ismeretlen élőlényekkel, és csak azt tudjuk megvédeni, amit ismerünk.
Leave a Reply