A konfliktus gyökere 2011-re nyúlik vissza, amikor a Mapuche Melo család tagjai – később a Lof Quintriqueo közösség tagjai is – elfoglalták María Cristina Broers magántulajdonban lévő legelőterületét Villa la Angostura közelében, az El Pedregoso járásban. A közösség “területi visszakövetelésre” hivatkozott, állítva, hogy őseik 1928 óta jelen vannak a területen. Ám ezt soha nem sikerült dokumentumokkal igazolni. A tulajdonos birtokháborítást jelentett, jegyzővel rögzítette a behatolást, a kapu feltörését és egy építkezés megkezdését. Azóta több mint 15 bíró erősítette meg, hogy az elfoglalás jogellenes, és elrendelte a mapucse kilakoltatás folyamatát.
Elbukott a jogerős mapucse kilakoltatás végrehajtása
A legutóbbi fejlemény 2025 végén történt, amikor Francisco Astoul Bonorino bíró 2026. március 30-ra tűzte ki a kilakoltatást. A művelethez a Neuquén tartományi kormány rendőri támogatást ígért. Közben a bíróság tisztviselői, valamint a felperes ügyvédje elő is készítették a logisztikát. Amikor azonban a végrehajtás napján a csapat elindult volna a helyszínre, a Neuquén-i rendőrség közölte, hogy csak néhány tiszt áll rendelkezésre, így a művelet nem hajtható végre. Az őslakos közösség vezetője, Lucas Melo elismerte, hogy néhány nappal korábban találkozott a kormányzóval. Állítása szerint a kormányzó azt mondta neki: a kilakoltatás nem fog megtörténni.
A felperes ügyvédje ezt „történelmi szégyennek” nevezte, mivel a végrehajtásra vonatkozó bírósági döntés jogerős volt, és hónapok óta egyeztetett dátummal rendelkezett. A felperesek szerint a végrehajtó hatalom beavatkozása akadályozza a jogállami működést. A tartományi kormány sorozatosan megtagadta a rendőri támogatást, így a bírósági ítéletek végrehajthatatlanná válnak.
A helyzet nem egyedi. Más, Villa la Angosturához közeli mapucse területfoglalások esetében is ugyanígy hiúsulnak meg a kilakoltatások. Ez precedenst teremt az illegális területfoglalások fennmaradására.
Leave a Reply