Chile hamarosan a világ három legnagyobb kobalt kitermelőjének (a réz mellett) egyike lehet majd azzal, hogy ezt a jelenlegi technológiákhoz létfontosságú ásványt bányászati hulladékokból nyerné ki. Jelenleg a Kongói Demokratikus Köztársaság és Indonézia a világ legnagyobb kobaltkitermelői. A kobalt iránt iszonyatosan nagy a kereslet, főleg az elektronikus eszközökhöz és elektromos járművekhez használt lítium-ion akkumulátorok gyártásában való felhasználás miatt.
Ha pedig sikerül megnövelni a kobaltkitermelést, akkor az ország az elektromobilitás és a zöld energiaipar egyik főszereplője lehet. Ezt a célt szolgálja a Cobalto Verde projekt, amelyet az Andrés Bello Egyetem és a Chilei Egyetem nyert el, a Pucobre céggel mint stratégiai partnerrel együttműködve.
Chile egy új utat választott a kobalt kitermelésének növelésére
A projekt célja a „kék arany” néven is ismert kobalt kinyerése az IOCG (vas-réz-arany-oxid) lelőhelyekből származó, magas piritkoncentrációval jellemezhető, Chile északi részén gyakori hordalékból. A kezdeményezés lehetővé tenné, hogy évente akár 15000 tonna kobaltot nyerjenek ki ezekből a hordalékokból, ami diverzifikálná Chile termelési mátrixát és biztosítaná egy alapvető fontosságú anyag fenntartható ellátását. Így csökkentve a kobalt kérdéses körülmények között történő bányászatától való függőséget. Ahogyan az a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a jelenlegi világelső országban történik. A projekt célja a kobalt kinyerése mikroorganizmusok segítségével, egy biolazítás néven ismert eljárás keretében.
A biolazítás olyan technika, amely a fémeket vizes közegben baktériumok segítségével oldja fel. Tavaly augusztusban ideiglenes találmányi szabadalmi bejelentést nyújtottak be a Nemzeti Ipari Tulajdonjogi Intézethez (Inapi). A kobalt és más fémek kinyerésére szolgáló, három baktériumnemzetség törzseiből álló mikroorganizmus-csoporttal végzett biolazításra.
A projekt november 8-án zárta első évét, amelynek során olyan mikroorganizmusokkal végzett biolazítási eljárást fejlesztettek ki, amelyek az úgynevezett „kék aranyat” környezetbarát módon, a hagyományos eljárásokhoz képest kevesebb vegyszer- és vízfelhasználással nyerik ki. A kutatócsoportnak már az első évben sikerült azonosítania mikrobák két csoportját. Ezek jelentős mértékben képesek a piritet felépítő vas és kén oxidációjával a kobalt biológiai kinyerésére. Pilar Parada, az Andrés Bello Egyetem Biotechnológiai Rendszerek Központjának igazgatója és a Cobalto Verde projekt vezetője szerint sikerült azonosítaniuk olyan mikroorganizmusokat, amelyek a környezeti hőmérsékletnél magasabb hőmérsékleten is hatékonyan működnek.
A projektnek számos más előnye is lehet
Brian Townley, a Chilei Egyetem geológiai tanszékének akadémikusa és a Cobalto Verde igazgatóhelyettese szerint a projekt további előye, hogy a szulfidoktól és nehézfémektől mentes salakanyag építőanyagként is felhasználható. A projekt vezetői szerint ez az eljárás lehetővé teszi egy fenntarthatóbb folyamat kifejlesztését a hulladékmentes bányászat koncepciója keretében. Ahol a biotechnológia segítségével a bányászati törmelékeket úgy lehet kezelni, hogy azokat más célokra lehessen újra feldolgozni. A Cobalto Verde a bányászati gyakorlat fejlesztése mellett a körforgásos gazdaságot is beépíti ebbe az új megközelítésbe.
Így jobban ki lehet használni egy olyan erőforrást, amely mindig jelen van a salakokban. És amelynek előállítása a piritnek a salakokból való eltávolítását is jelenti. Egy egy olyan ásványnak, amely nagy környezeti károkat okozó hatással bír. Aztán az ezt tartalmazó bányászati hulladékvíz a talajvízbe beszivárogva szennyezheti a felszíni és felszín alatti vizeket. Plusz különböző mértékben mérgező is lehet az emberi egészségre, az állatvilágra és a növényzetre. A projekt végén, 2027-ben várhatóan egy kísérleti üzemet hoznak létre, amely laboratóriumi körülmények között méretarányosan lehetővé teszi a kobalt visszanyerését. A cél a Tierra Amarillában (Atacama régió) található San José de Pucobre üzemben keletkezett salak feldolgozása lenne.
Leave a Reply