Bolívia, mint többnemzetiségű állam augusztus 6-án ünnepli függetlenségének kétszázadik évfordulóját. Tizenegy nappal később, a hónap 17-én mintegy 7,5 millió regisztrált választópolgár járulhat az urnákhoz. Azért, hogy megválassza az elnököt, az alelnököt, a képviselőház 130 tagját és a szenátusi kamara 36 tagját a 2025-2030-as ciklusra. A bolíviai polgárok az elmúlt négy évtized legsúlyosabb gazdasági válsága által jellemzett bizonytalanság és nyugtalanság légkörében kezdik meg a választási évet.
A kormánypárt 18 évnyi hatalom után széttöredezett, a megosztott közép- és jobboldali ellenzék pedig nem tud alternatívát felmutatni. Az ország elnökválasztásra készül, egyértelmű esélyesek nélkül, a korábbi elnök, Evo Morales és a jelenlegi elnök, Luis Arce közötti ádáz küzdelem közepette.
Evo Morales indulása a bolíviai választási év kaotikussá válását eredményezheti
Morales bejelentette, hogy annak ellenére indul az elnöki posztért, hogy az Alkotmánybíróság (TC) döntése értelmében nem indulhatna. Megítélése elég komoly csorbát szenvedett. Miután azzal vádolták meg, hogy állítólag kiskorút molesztált, amíg államfő volt. A volt elnök viszont riválisát, Arcét vádolja azzal, hogy ezt a tervet eszelte ki annak érdekében, hogy kiszorítsa őt a választási versenyből. Mindenesetre az alulról jövő réteg, különösen a kokatermelők viszont elhatározták, hogy megvédik őt.
A volt elnök kiskaput keresett az Alkotmánybíróság döntésének megkerülésére. Így kilépett a Movimiento al Socialismo (MAS) pártból, amelyet közel 30 évig vezetett, és a Frente para la Victoria (Front a győzelemért) nevű párttal fog indulni az elnökségért. Eközben egy bolíviai bíró egy emberkereskedelemmel kapcsolatos ügy kapcsán új letartóztatási parancsot rendelt el, valamint az ország elhagyásának tilalmát rendelte el. A bírósági döntés csak fokozza azokat a vádakat, amelyekkel Morales a hivatalból való távozása óta szembesült. Morales megkérdőjelezte a bíró függetlenségét, és elutasította a letartóztatási parancsot.
Bár az ellenzéki erők széttöredezettek, ezek a választások lehetőséget kínálnak arra, hogy 20 év óta először legyőzzék a MAS-t. És valódi hatalmi alternatívává váljanak. Az előttük álló kihívás az, hogy legyőzzék a MAS-ellenes diskurzust, és alternatív projektet kínáljanak. Olyanokat, amelyek kapcsolatot teremtenek a középosztállyal és a feltörekvő népi rétegekkel egyaránt.
Az ellenzék legfőbb ütőkártyája az az egységblokk, amelyet Jorge Quiroga és Carlos Mesa volt elnökök, Samuel Doria Medina üzletember és Luis Fernando Camacho, Santa Cruz felfüggesztett kormányzója vezetnek. Utóbbi egyébként előzetes letartóztatásban van a 2019-es válság eseményei miatt, amelyek Morales lemondásához vezettek anno.
Leave a Reply