Elsősorban az éghajlat változékonysága, de a mezőgazdasági tevékenységek intenzívebbé válása miatt is az argentin Patagóniában, a Neuquén tartományban található Laguna Blanca Nemzeti Parkban található öt tavat a kiszáradás veszélye fenyeget. Az ezeknek otthont adó területet, amellett, hogy nemzeti park, a biológiai sokféleség, az emberi élet és a fenntartható fejlődés megőrzése szempontjából nemzetközi jelentőségű területté nyilvánították.
A Science of the Total Environment című folyóiratban megjelent tanulmány riadalmat keltett, amikor megállapította, hogy e tavak felszíne 2007 és 2024 között 20-52%-kal csökkent. Ami az ökoszisztémára gyakorolt káros hatásokat, például az élőhelyek csökkenését és az algák elszaporodását eredményezi. A Laguna Banca Nemzeti Parkot létfontosságúnak tartják a vándorló fajok táplálkozása szempontjából. Tavai számos madárfaj (125), emlős (16), hüllő (12) és kétéltű (3) kritikus élőhelyei, amelyek közül néhány endemikus és veszélyeztetett, mint például a fekete nyakú hattyú és a patagóniai béka. Ezeknek az erőforrásoknak az elvesztése elkerülhetetlenül súlyos gazdasági, kulturális és társadalmi következményekkel is jár.
Öt tó a kiszáradás szélén – az okok az emberhez köthetőek
A tavak felszínének csökkenése okainak meghatározásához a kutatók műholdfelvételeket és az éghajlati indexet elemezték. Tanulmányozták a párás és aszályos időszakokat, valamint leltárt készítettek a medence forrásvidékén kiépített infrastruktúráról. Az 1998 és 2024 között minden januárban készült műholdfelvételek alapján megállapították, hogy a nemzeti park területén található öt tó felszíne 2007 óta akár 52%-kal is csökkent az egyre szárazabb éghajlati viszonyok miatt. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy 2007 és 2024 között a száraz időszakok növekedtek. A csapadékos időszakok pedig csökkentek, ami kevesebb vízhez vezetett a medencében.
Emellett megállapították, hogy 2020-tól kezdődően 53 öntözőcsatorna épül a Nemzeti Park folyásirányába, a Laguna Blanca medencéjében.Az alkalmazott modell robusztussága ellenére, amely globális szintű, a kutatók hangsúlyozzák, hogy több helyi adatra van szükség a modell táplálására. Bár a meglévő adatok elég jók voltak a tanulmányhoz. Patagóniában a Nemzeti Meteorológiai Szolgálatnak nagyon kevés állomása van, ráadásul 2015-ig frissített adatokkal.
Ez az adathiány és az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás hiánya a víztestek eltűnéséhez vezet egy olyan területen, ahol a vízkészletek szűkösek. Ugyanez történt egy másik patagóniai tóval, a Colhué Huapíval is. Anno mérete meghaladta a 800 km2-t, egy évtizeddel ezelőtt viszont kiszáradt. Patagónia ezen területén a jövőben erős vízcsökkenésre számítanak. Amint arra a Theoretical and Applied Climatology című folyóiratban megjelent tanulmány is rámutat. Amely emelkedő hőmérsékletet és csökkenő csapadékmennyiséget jósol.
Egyéb következmények
A tavak eltűnésének más következményei is lehetnek. Ha a tó alján lévő üledéket a szél erodálja, az Zapala városába kerül, és légzési problémákat okoz a lakosságnak, ahogyan ez már megtörtént Comodoro Rivadaviában a Colhué Huapí kiszáradásával. A Neuquén tartomány központjában található Zapala becslések szerint 34000 lakosú. És körülbelül 40 km-re fekszik a Laguna Blanca Nemzeti Parktól. Sürgős helyi és nemzetközi természetvédelmi intézkedésekre van szükség. Hogy megállítsák e sérülékeny ökoszisztémák és endemikus élőviláguk eltűnését, ahogyan az a világ más részein már megtörtént.
A jelenlegi tudományos és technológiai gyakorlatokkal kapcsolatban a szakértők rámutattak, hogy a szénhidrogén-kitermelés, a fracking, az agrárüzlet és az erdészeti ültetvények közvetlen okai a vízfogyasztásnak. Amelyek célja az áruk exportja, nem pedig a közösség élete érdekében történő üzleti tevékenység.
Leave a Reply