A Titicaca-tó perui oldalán található Taquile-sziget lenyűgöző hely, amely gazdag kulturális örökségéről és lélegzetelállító tájairól ismert. A sziget mintegy 2200 lakosnak ad otthont, akiket taquileñóknak neveznek, és akik évszázadok óta őrzik hagyományaikat. Ők a quechua nyelvet beszélik és az inka civilizáció leszármazottai. Taquile egyik legfigyelemreméltóbb kincse a textilművészet, amelyet az UNESCO 2005-ben az emberiség szellemi és szóbeli örökségének mesterműveként ismert el.
A szigetlakók képzett szövők, és bonyolult mintáik tükrözik hitrendszerüket és történelmüket. Érdekes módon a férfiak a kötésért felelősek, míg a nők fonják és festik a gyapjút.A sziget közösségi alapú turisztikai modell szerint működik, így a látogatók első kézből tapasztalhatják meg a helyi életet. A turisták családi házakban szállhatnak meg, kulturális tevékenységekben vehetnek részt, plusz hagyományos ételeket fogyaszthatnak.
Taquile-sziget – ma már inkább turistaparadicsom
A gazdaság nagyrészt a halászaton, a mezőgazdaságon és a turizmuson alapul, és évente mintegy 40000 látogató érkezik a szigetre. Földrajzilag Taquile területe 5,72 km², legmagasabb pontja 4050 méterrel a tengerszint felett található. A szigetet hat szektorra osztották fel a vetésforgó miatt. Az emberek az inka erkölcsi kódexet követve: ama sua, ama llulla, ama qhilla (ne lopj, ne hazudj, ne légy lusta). A látogatók ősi mezőgazdasági teraszokat, inka szertartási helyeket és a Mulsina Pata kilátópontot fedezhetik fel, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a Titicaca-tóra.
A sziget elszigeteltsége (pont, mint egy másik népcsoport esetén) segített megőrizni a hagyományokat, így egyedülálló célpont azoknak, akik autentikus kulturális élményt keresnek. A taquileñók számos kihívással néznek szembe. Az egyik legnagyobb gondot a turizmus hatása jelenti. Miközben a turizmus gazdasági előnyöket biztosít, olyan külső hatásokat is hoz, amelyek megváltoztathatják életmódjukat.
A fiatalabb generáció egyre inkább ki van téve a modern kényelemnek, ami egyeseket arra késztet, hogy elhagyják a szigetet, és máshol keressenek lehetőségeket. További kihívást jelent az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való korlátozott hozzáférés. A sziget távoli fekvése miatt az orvosi szolgáltatások és az iskolák nem olyan fejlettek, mint a városi területeken. Ez megnehezítheti a lakosok számára a megfelelő egészségügyi ellátást vagy a felsőoktatás elérését.
Emellett az éghajlatváltozás hatással van a hagyományos mezőgazdasági gyakorlatukra. Az esőzések és a hőmérséklet-ingadozások változása hatással van a terméshozamokra, ami megnehezíti a közösség fenntartását.
Leave a Reply