Latin-Amerika partvidékein a halászat egyre komolyabb fenyegetést jelent több tengeri állatfaj fennmaradására. Venezuelában évente több mint 200 guyanai delfin pusztul el a Maracaibo-tóban, miután belegabalyodik a halászok által használt kopoltyúhálókba. Peruban a Puerto Salaverry előtti vizekben élő kardszárnyú disznódelfinek állománya 2022-ben és 2023-ban a becslések szerint közel 25 százalékkal csökkent a véletlen befogások következtében.
Eközben az Új-Zéland felől érkező albatroszok is veszélyben vannak. A Csendes-óceánon átkelve Peru és Chile partjaihoz repülnek táplálékot keresni, ám gyakran a horogsoros halászat áldozataivá válnak. A szakemberek különböző módszerekkel próbálják csökkenteni ezeket a veszteségeket. Olyan megoldásokat keresnek, amelyek a tengeri élővilág védelme mellett a halászati tevékenység folytatását is lehetővé teszik és a halászat káros hatása is csökken.
Venezuela: a kopoltyúhálók veszélyeztetik a guyanai delfineket
A guyanai delfin, más néven parti delfin, súlyos veszélyekkel néz szembe a venezuelai Maracaibo-tó térségében. A Proyecto Sotalia kutatási program adatai szerint évente több mint 200 példány pusztul el a halászhálók miatt. A problémát elsősorban az éjszakai halászat során használt kopoltyúhálók jelentik. A delfinek halakra és garnélákra vadászva kerülnek a hálók közelébe, ahol könnyen belegabalyodnak, és gyakran már nem tudnak kiszabadulni.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy egyetlen helyi közösségben egy év alatt 53 delfin elpusztulását regisztrálták. A beszámoló szerint az elhullott állatok mintegy 80 százalékát illegálisan használták fel húsfogyasztás céljából.
A halászat mellett további veszélyek is fenyegetik az állományt. Az üzemanyaghiány, az olajszennyezések és a kezeletlen szennyvíz egyaránt rontják a tó ökológiai állapotát. A faj védelméhez ezért nemcsak a véletlen befogások számának csökkentésére, hanem a szennyezés mérséklésére és a halászati gyakorlatok felülvizsgálatára is szükség van.
Peru: a kardszárnyú disznódelfinek állománya is fogyatkozik
A perui La Libertad régió partjainál, Puerto Salaverry közelében a kardszárnyú disznódelfin, tudományos nevén Phocoena spinipinnis, szintén komoly veszélybe került. Egy tanulmány szerint 2022-ben és 2023-ban az adott térségben élő állomány közel egynegyede pusztult el kisüzemi halászat során bekövetkező véletlen befogások miatt.
Az állatok a halászhálókba gabalyodnak, és nem tudnak időben a felszínre jutni levegőt venni. Ez különösen aggasztó egy olyan faj esetében, amelynek fennmaradását már viszonylag kis számú elhullás is jelentősen befolyásolhatja.
A kutatók sürgős intézkedéseket szorgalmaznak annak érdekében, hogy a disznódelfinek ne jussanak a kaliforniai disznódelfin, vagyis a vaquita sorsára. Ez a faj a Kaliforniai-öböl északi részén él, és a világ egyik legveszélyeztetettebb tengeri emlőse.
A szakemberek szerint a perui állomány megóvásához pontosabban fel kell mérni a véletlen befogások mértékét, és olyan halászati módszereket kell alkalmazni, amelyek kisebb kockázatot jelentenek a tengeri emlősökre.
A halászat káros hatása Chilében is megvan
A Csendes-óceán déli térségében élő albatroszok évente hatalmas távolságokat tesznek meg: Új-Zéland felől Peru és Chile partjaihoz repülnek, ahol táplálékot keresnek. Ezek a tengeri madarak azonban a horogsoros halászat miatt egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve.
A módszer során a halászok egy hosszú főzsinórra számos csalival ellátott horgot rögzítenek. Az albatroszok könnyen tápláléknak nézik a vízbe helyezett csalikat, és amikor megpróbálják elragadni azokat, beleakadnak a horgokba. A madarak ezután a víz alá kerülhetnek, és megfulladhatnak.
A tudósok a veszteségek csökkentésére többek között műholdas nyomkövetést és új kockázatcsökkentő intézkedéseket javasolnak. A műholdas adatok segítségével követhető a madarak mozgása, így jobban meghatározhatók azok a tengeri területek, ahol a halászati tevékenység és az albatroszok táplálkozása átfedésben van.
Az ilyen információk alapján a halászati szabályozás célzottabbá tehető, és olyan megoldások vezethetők be, amelyek csökkentik annak esélyét, hogy a madarak a csalikkal ellátott horgok közelébe kerüljenek. A célzott intézkedések között szerepelhet a madarakat a horgoktól távol tartó eszközök alkalmazása, a csalikkal ellátott zsinórok biztonságosabb vízbe juttatása, valamint a halászati műveletek időzítésének módosítása.
Leave a Reply