Vajon hány tudjuk, hogy mi az a hoacin? És ha azt írjuk, hogy búbostyúk? Ez utóbbiból azért már elég valószínű, hogy sokak sejteni fogják, hogy egy madárról van szó. De miért is érdekes ez a madár Dél-Amerika kapcsán? Első körben azért, mert ez Guyana nemzeti madara és egy elég különleges élőlény. Már csak azért is, mert annyira egyedi a rendszertani elhelyezése, hogy a hoacinfélék családjába tartozó Opisthocomus madárnem egyetlen képviselője. És ez az egyedisége a kinézetében is meg fog mutatkozni, ha egyszer kiszúrunk egyet.
A hoacin bemutatása
Alapvetően az Amazonas-medencében és az Orinoco-medencéjében él, nagyon kedveli a mocsaras, elárasztott földeket, vízmenti erdőket. Így Guyanát is. Legtöbbször olyan ágakon lehet kiszúrni, amelyek benyúlnak a folyók fölé. Ez a madár egyébként sosem volt hasonló egyetlen másik madárhoz sem, sokáig azt mondták rá, hogy a kakukkalakúak közé tartozik, de aztán ezt megváltoztatták és most már inkább a darualakúakhoz áll közel a kutatók szerint. Ha ránézünk, olyannak tűnik, mintha sok másik madárból lett volna összegyúrva ez a gyönyörű élőlény. Olyan a teste, mint egy csirkének, a farka egy saséra emlékeztet, a begye ismét egy másik madáréra hasonlít és így tovább. Ráadásul repülése is igazán egyedi, úgy repül esetlennek tűnő testével, mint semmilyen más madár nem.
De ami még nagyon érdekes ebben a kis madárban, hogy neki elfelejtettek szólni arról, hogy a dinoszauruszok kihaltak már pár millió éve. Mert a hoacinok kiskorúkban nem csak a lábaikon viselnek karmokat, hanem még a szárnyaik végén is. Ennek evolúciós előnye van egyébként a mai napig. Ugyebár a hoacinok a víz fölé benyúló ágakra építik fészkeiket, azaz a kis hoacinoknak nincs túl sok lehetőségük a menekülésre, ha egy majom vagy éppen kígyó akarná felfalni őket. Ilyenkor ugranak a vízbe egy fejest. Amint a veszély elmúlt, kievickélnek a partra és a szárnyaik végén lévő karmok segítségével másznak vissza a fára. Felnőtt korukra ezek a karmok már eltűnnek, külsőleg pedig úgy néznek már ki, mint egy “normál” madár.
Belül viszont nem egészen így van ez, hiszen példának okáért olyan a gyomruk, mint egy marhának. A hoacinok az egyetlen olyan madarak a világon, amelyek csak leveleket esznek semmi mást, ez pedig elég egyoldalú. Ezért ezek a madarak az evolúció során kifejlesztettek rengeteg apró gyomrot, amelyekben a levelek ott csücsülnek, amíg hasznos baktériumok fel nem dolgozzák őket. És ugyebár az emésztés során keletkezik metán is, amit a madár úgy böfög ki, nem csoda, hogy sokan a hoacint bűzmadárnak is nevezik.
Leave a Reply