Évente több millió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba, ami súlyosan érinti a tengeri biodiverzitást és az emberek egészségét is. Latin-Amerikában a kontinens egyik legnagyobb országa a tengerek és óceánok egyik legnagyobb műanyagszennyezője lett. Ez egyre nagyobb aggodalmat vált ki a tudósok és a környezetvédelmi szervezetek körében. A szennyezés nemcsak közvetlenül érinti a tengeri élővilágot, hanem hosszú távú következményekkel jár az emberekre nézve is. Mivel a mikroműanyagokat a világ néhány, leginkább fogyasztott halfajában is megtalálták. Ahogy az óceánok megtelnek ezzel az anyaggal, a károk visszafordíthatatlannak tűnnek, hacsak nem teszünk azonnali lépéseket a válság megfékezésére.
Ebből az országból jut a legtöbb műanyag az óceánokba?
Az Oceana nevű civil szervezet nemrégiben készült tanulmánya szerint Brazília az a dél-amerikai ország, amely a legtöbb műanyagot dobja az óceánba. Becslések szerint évente 1,3 millió tonna műanyaghulladék kerül az óceánba ebből az országból. Ez a mennyiség a világ óceánjaiba kerülő összes műanyag 8 százalékát teszi ki, ami riasztó adat, és ezzel az ország a bolygó nyolcadik legnagyobb szennyezője. A tanulmány a műanyaghulladék súlyát 1,3 millió kisautóhoz hasonlítja, ami a probléma nagyságrendjét is jól mutatja.
A helyzet egyik fő oka, hogy nincs szabályozási keret és konkrét törvények, amelyek szabályoznák az anyag előállítását és ártalmatlanítását. Bár Brazília Latin-Amerika legnagyobb műanyaggyártója, még mindig nem rendelkezik olyan törvényekkel, amelyek szabályoznák a termelést, vagy megfelelő hulladékkezelést hoznának létre. Ez a hiányosság közvetlen hatással van az emberek egészségére. Mivel sok ilyen műanyag a halakon és más tengeri herkentyűkön keresztül az emberi táplálékláncba kerül.
Sürgősen szükség van törvényekre Brazíliában
Az Oceana tanulmánya hangsúlyozza, hogy Brazíliának sürgősen olyan törvényeket kell bevezetnie, amelyek holisztikus szemléletben kezelik a műanyagokkal kapcsolatos problémákat. És egyéb gondokat is egyébként. A fő ajánlások között említi a körforgásos gazdasági modell elfogadását. Ez a megközelítés a jelenlegi lineáris termelési modellt (ahol a műanyagokat előállítják, felhasználják és kidobják) olyan modellel kívánja felváltani, amelyben az anyagokat hatékonyan újrafelhasználják vagy újrahasznosítják.
A szervezet emellett rámutat arra, hogy a műanyagokra fenntartható alternatívákat kereső kutatás-fejlesztésbe kell befektetni. Ezek közé az alternatívák közé tartoznak a komposztálható vagy újrafelhasználható anyagok, amelyeket be lehetne építeni az ország termelési rendszereibe. Az ilyen beruházások nemcsak az óceánokban lévő műanyagok mennyiségét csökkentenék, hanem új gazdasági és technológiai lehetőségeket is teremthetnének az ország számára.
„A tengereket szennyező műanyag egy olyan termelési rendszer eredménye, amely már nem fenntartható” – mondta Ademilson Zamboni, a civil szervezet igazgatója az EFE hírügynökségnek. Azzal is érvelt, hogy az állami hatóságoknak kell vezetniük a fenntarthatóbb modellre való átállást, olyan törvényekkel, amelyek szabályozzák a termelést és a hulladékgazdálkodást.
Milyen negatív hatásai vannak a tengerben lévő műanyagnak?
Az óceánban lévő műanyagok hatása pusztító és globális méretű. Becslések szerint már most is mintegy 200 millió tonna műanyaghulladék van az óceánokban. Ha nem teszünk azonnali lépéseket, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) előrejelzése szerint 2050-re több műanyag lesz a tengerekben, mint hal.
Brazíliában több mint 200 tengeri faj gyomrában találtak műanyagot. Ezenfelül az elemzett amazóniai halak 98%-a vonatkozásában lehetett kimutatni műanyagmaradványokat vagy mikroműanyagokat a bélrendszerükben és kopoltyúikban, ami rávilágít a probléma súlyosságára. A mikroműanyagok az emberi egészségre is veszélyt jelentenek, mivel ezek az apró darabkák bekerülnek a táplálékláncba.
Az ENSZ szerint a műanyagszennyezés az éghajlatváltozás után a második legnagyobb környezeti veszélyt jelenti a bolygóra. A műanyagoknak több száz évbe telik, mire teljesen lebomlanak, ezalatt az idő alatt kisebb részecskékre bomlanak, amelyek évszázadokig a környezetben maradnak. A mikroműanyagként ismert darabkák a világ minden táján megtalálhatók, az Északi-sarkvidéktől az óceánok mélyéig, és már mindennapi életünk részei, a ruháinktól kezdve az ivóvízig.
Hogyan hat a műanyag szennyezés az emberi egészségre?
A műanyagszennyezés rövid és hosszú távon is jelentős kockázatot jelent az emberi egészségre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztet, hogy a műanyagokban található vegyi anyagok, például a ftalátok és a biszfenol A (BPA) allergiás reakciókat, bőrirritációt és gyomor-bélrendszeri fertőzéseket okozhatnak, ha érintkezés, lenyelés vagy belégzés útján kerülnek a szervezetbe. Emellett a mikroműanyagok jelenléte az élelmiszerekben és a vízben növeli az akut mérgezés valószínűségét, ami komoly aggodalomra ad okot.
Hosszú távon az ezeknek a vegyületeknek való krónikus kitettség olyan betegségek növekedésével hozható összefüggésbe, mint a cukorbetegség, a hormonális zavarok és a rák bizonyos típusai. A WHO megjegyzi, hogy a műanyagokban található endokrin diszruptorok beavatkoznak a hormonrendszerbe, és befolyásolják a reproduktív és immunrendszer fejlődését. Ez rávilágít a műanyagszennyezés mérséklésére és a közegészség védelmére irányuló politikák végrehajtásának sürgősségére.
Leave a Reply