Hat évvel ezelőtt kutatók expedíciót indítottak a Vaupés folyóhoz. Ezt az Amazonas Fish projekt keretében tették, amely egy olyan transznacionális együttműködés, amelynek célja az amazóniai édesvízi halak megbízható adatbázisának tartós karbantartása. Az útjuk tragikus véget ért: egy baleset következtében meghalt az egyik tag, Javier Maldonado ökológus, aki legalább 15 új faj felfedezéséért felelős.
Maldonado halála óta idén március 2-án lesz hat éve, hogy kiterjedt tudományos pályafutása továbbra is gyümölcsöző, köszönhetően kollégáinak, akik folytatták munkásságát. Ezúttal egy új halfaj felfedezése köthető a kollégái nevéhez Vaupésben. Ha egy képekről jól ismert busa jut eszedbe, nem tévedsz, ez az új faj hasonlít rá. Azonban megkülönbözteti néhány olyan tulajdonsága, amelyek alkalmassá teszik a Vaupés folyó zavaros vizében való életre.
A kolumbiai új halfaj a Rineloricaria cachivera nevet viseli
Felfedezői, Alexander Urbano, Alejandro Londoño és Tiago Pinto a Rineloricaria cachivera nevet adták neki, utalva az élőhelyére: a cachiverákra, az Amazonas e területére jellemző zavaros folyókra. Az első, aki begyűjtött egy ilyet, Javier Maldonado volt. Ez a busa távolról sem kedveli a tavak nyugodt környezetét, hanem a cachiverák örvényeit és szélsőséges turbulenciáját élvezi, amelyek sziklái, zúgó vize és zuhatagai igen sajátos alkalmazkodást követeltek meg a túléléshez. Például tapadókorongszerű szájával és lapított testével sikerül a sziklákba kapaszkodnia, és elkerülnie, hogy az erős áramlatok elsodorják. Hátoldalán a sárga és a barna árnyalataiban pompázik, ami lehetővé teszi számára, hogy álcázza magát a fenéken.
Alul pedig egyöntetűen világos színű, ami tökéletesen megfelel a felszínről érkező fénynek, ha egy ragadozó alulról figyelné meg. A Neotrópusok, az amerikai kontinensen a Ráktérítő és a Bak-térítő között elhelyezkedő régió a világ leggazdagabb helyén számít édesvízi halakban. Folyói, tavai és torkolatai becslések szerint 9000 fajnak adnak otthont. Az Amazonas régió tele van különleges biológiai “forró helyekkel”. Azaz olyan helyekkel, ahol a régióban szokásosnál jóval több faj található.
A 2019-es expedícióról
A 2019-es expedíció célja a Vaupés folyó zuhatagaiban és cachiveráiban található fajok gazdagságának rögzítése volt. A tudósok nem kevés, több, mint 95 különböző fajt fogtak ki hálójukkal. A Vaupés folyó, amely Guaviare megyében ered és a brazíliai Negro folyóba ömlik, az említett “forró pontok” egyike, kifejezetten sok faj csak itt él a világon. Itt nemrég mutattunk egy másikat. A folyó hirtelen megugrik a cachiverákban, vagyis olyan szakaszokban, amelyekben a víz gyorsan és hevesen folyik át a köveken. És amelyeket néha a folyó szintjének vad változása kísér, ami vízesésszerű zuhanást eredményez.
Az ilyen képződmények olyan turbulens környezetet teremtenek, amely csak az ezekhez alkalmazkodott fajok számára alkalmas. Egyes halak csak a cachiverák alsó részein maradnak, és nem vándorolnak a folyók magasabb részeire. Ez azt eredményezi, hogy ugyanazon faj populációi elkülönülnek egymástól, és eltérő fejlődésnek indulnak, különböző fajokat alkotva. Ezek ugyanazon a folyón belül különböző módon közlekednek. Ugyanennek az expedíciónak köszönhetően hat másik, a tudomány számára potenciálisan új fajt találtak, amelyek hivatalos leírásra várnak.
Négy olyan halfajt is felfedeztek, amelyeket korábban még soha nem észleltek Kolumbiában. Ezek a Myloplus lucienae, közismert nevén pacu de pintas, egy nemrégiben leírt és azonosított faj a brazíliai Manaus és São Gabriel da Cachoeira közötti Negro folyóban. A Tometes makue vagy pacu, amelyet eddig csak Brazíliában találtak, a Leptodoras praelongus, népszerű nevén cuiu-cuiu, amelyet Brazíliában és Venezuelában széles körben jelentettek. Valamint az elektromos hal, az Eigenmannia matintapereira.
Leave a Reply