Június 9-én a hondurasi Nemzeti Kongresszus elfogadta az úgynevezett „Mezőgazdasági Szektor Megerősítéséről és Védelméről szóló törvényt”, amely azonnal heves társadalmi és politikai vitákat váltott ki. A földjogi törvény célja hivatalosan a mezőgazdasági termelés és a nagy agrárvállalkozások védelme, ellenzői szerint azonban jelentősen korlátozza a földhöz jutásért küzdő paraszti, őslakos és afro-hondurasi közösségek jogait.
A törvény egyik legvitatottabb eleme, hogy a nagy földbirtokosok és agrártermelők földjeit mentesíti a kisajátítás lehetősége alól, továbbá felhatalmazza a rendőrséget és a fegyveres erőket arra, hogy közvetlenül beavatkozzanak a termőföldek elfoglalásával vagy megszállásával kapcsolatos konfliktusokba.
Emberi jogi szervezetek és társadalmi mozgalmak szerint ezzel a földkérdés hagyományosan társadalmi és politikai problémáját a büntetőjog területére helyezik át. Ez szerintük legalizálhatja a rendszeres és erőszakos kilakoltatásokat.
A földjogi törvény még nehezebb helyzetbe hozza a hátrányos helyzetűeket
Lilian Borjas paraszti vezető úgy fogalmazott, hogy a katonai és rendőri erők bevonásának valódi célja a földbirtokos oligarchia érdekeinek védelme, valamint a földjogokért küzdő közösségek elnyomása. Véleménye szerint a földjogi törvény akár üldöztetésekhez és erőszakos cselekményekhez is vezethet. Hasonló kritikát fogalmazott meg Edy Táboya emberi jogi aktivista is, aki a jogszabályt alkotmányellenesnek és diszkriminatívnak nevezte. Szerinte a rendelkezések elsősorban a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjait kriminalizálják. Vagyis azokat, akik földhöz, lakhatáshoz és méltó életkörülményekhez szeretnének jutni.
A parlamenti vitában Ramiro Lobo, a kormányzó LIBRE (Szabadság és Újraalapítás) párt képviselője arra figyelmeztetett, hogy a törvény elfogadása súlyos összecsapásokat idézhet elő a földműves közösségek és az állami biztonsági erők között. Aggályait osztotta az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának hondurasi irodája is. Szerintük a jogszabály komoly visszalépést jelenthet az őslakos és afro-leszármazott közösségek jogvédelme szempontjából.
A törvény elfogadását követően több parasztszervezet mozgósításba kezdett Honduras fő mezőgazdasági térségeiben, és a szabályozás azonnali visszavonását követeli. Ismael Romero atya szerint a tiltakozások azt mutatják, hogy a hondurasi társadalomban egyre erősebb az ellenállás azokkal a gazdasági érdekcsoportokkal szemben, amelyek hosszú távon meg akarják őrizni a földtulajdon koncentrációját.
A hondurasi fejlemények komoly kritikát váltottak ki
A jogszabály elfogadása egy szélesebb politikai folyamat részeként is értelmezhető. Kritikusai szerint a jobboldali többségű kongresszus az elmúlt hónapokban több olyan intézkedést hozott, amelyek a hatalom koncentrációját szolgálják.
Ennek egyik példája a Kongresszus Állandó Bizottságának megszüntetése, amely korábban a parlamenti szünetek idején biztosította a törvényhozás működését. Emellett a parlament ideiglenesen felfüggesztette Johel Zelaya főügyészt, aki az előző választási folyamat során állítólagos választási visszaélések ügyében indított vizsgálatokat. A kongresszus emellett eljárást kezdeményezett Marlon Ochoa volt választási tanácstag ellen is, aki korábban választási csalásokat leplezett le.
Összességében a hondurasi földjogi törvény nem csupán földügyi kérdésként jelenik meg. Hanem a hatalomgyakorlás, az emberi jogok, a társadalmi egyenlőtlenségek és a demokratikus intézmények működésének tágabb vitájába is illeszkedik. Támogatói szerint a klímaváltozás hatásaival is küzdő mezőgazdasági termelés biztonságát és a beruházások védelmét szolgálja. Míg ellenzői úgy látják, hogy a nagybirtokos érdekek védelmével tovább mélyíti a társadalmi konfliktusokat és veszélyezteti a földért küzdő közösségek jogait.
Leave a Reply