Egy guatemalai régészeti felfedezés nagy érdeklődést váltott ki a szakértők körében, mivel új fényt deríthet a matematika és az írás eredetére Mezoamerikában. A kutatók egy körülbelül 2700 éves, kis méretű kerámiafigurát találtak, amelyen olyan pontszerű bevésések láthatók, amelyek akár a térség eddig ismert legrégebbi számrendszerének nyomai is lehetnek.
A leletet a La Blanca nevű régészeti lelőhelyen fedezték fel, egy ősi városban Guatemala csendes-óceáni partvidékén. A Latin American Antiquity folyóiratban megjelent tanulmány szerint, amelyet amerikai egyetemek kutatói készítettek, a figurát valószínűleg Kr. e. 750 és 650 között alkották. Vagyis több évszázaddal azelőtt, hogy a mezoamerikai számjegyek legismertebb bizonyítékai megjelentek volna.
Egy figura 11 ponttal, amelyek akár egy számot is jelölhetnek – a legrégebbi számrendszer egyik figurája
A tárgy az úgynevezett „nyelvfigurák” hagyományához tartozik, amelyeket az jellemez, hogy részletes arc helyett egy lapos kiemelkedés található rajtuk. A kutatók figyelmét különösen az keltette fel, hogy a figura tetején 11 apró, még az égetés előtt benyomott kör látható.
A pontok három függőleges oszlopban helyezkednek el. Az egyikben három, a másik kettőben pedig négy-négy jel található. A szakértők szerint ez az elrendezés valószínűleg nem pusztán díszítőelem. Mivel az adott korszak művészeti alkotásai általában a szimmetriára törekedtek, és gyakran páros számú motívumokat alkalmaztak.
Ezért felvetették annak lehetőségét, hogy a 11 pont valóban a tizenegyes számot jelképezi. Ha ez igaznak bizonyul, akkor ez a figura lenne a pontokon alapuló mezoamerikai számjelölés legkorábbi ismert és keltezhető bizonyítéka.
Új nyomok a számrendszerek eredetéről
A felfedezés jelentőségét az adja, hogy a jól ismert mezoamerikai számrendszerek – amelyek pontokat és vonalakat használtak a számok jelölésére – csak több évszázaddal későbbről dokumentáltak egyértelműen. A kutatók szerint ezek a numerikus rendszerek akár már a formális írás kialakulása előtt is létezhettek, és fontos szerepet játszhattak az ősi társadalmak vallási és társadalmi szerveződésében.
A pontok elhelyezkedése a figura fején arra is utalhat, hogy a számozás kapcsolatban állhatott a személyes identitással. A tanulmány szerzői rámutatnak, hogy számos mezoamerikai kultúrában a fejet és a fejdíszeket használták arra, hogy egy személy társadalmi státuszára, sorsára vagy más fontos jellemzőire utaljanak.
A szakértők elismerik, hogy jelenleg nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy a pontok valóban egy számot jelölnek. De úgy vélik, hogy a lelet új kutatási irányt nyithat a matematikai és szimbolikus gondolkodás eredetének feltárásában a prehispán mezoamerikai kultúrákban.
Leave a Reply