A kolumbiai Csendes-óceán partvidékén, Buenaventura és Guapi között fekszik a Gorgona-sziget, egy mindössze 26 négyzetkilométeres, sűrű trópusi esőerdővel borított sziget, amely a Gorgona Nemzeti Park része.
A legtöbb látogató azért érkezik ide, mert a természet szinte elképesztő erővel veszi vissza a teret. A 20. század második felében működő börtön épületeit lassan elnyeli a dzsungel, a párás, szúnyogoktól hemzsegő környezet pedig máig élénken él a volt foglyok történeteiben.
A sziget élővilága is legendás: csuklyásmajmok, mérgeskígyók, kétéltűek és a csak itt előforduló hangyászmadár (Thamnophilus punctatus gorgonae) mellett a víz alatt korallzátonyok, zöld teknősök, púpos bálnák, sőt időnként a hatalmas cetcápa és a pörölycápa is feltűnik. Nem véletlen, hogy a biológusok tudomány-szigetnek nevezik. Most azonban a geológusok is a nemzetközi figyelem középpontjába emelték Gorgonát.
A Gorgona-sziget újra a címlapokra került
A Nemzetközi Geológiai Unió (IUGS) a sziget különleges komatiit kőzeteit felvette a világ száz legjelentősebb geológiai örökségi helyszínének listájára. A Chicamocha-kanyon és a Cerro Bravo vulkán egyik üledéke mellett.
A komatiitok általában több milliárd éves, rendkívül forró (akár 1600 °C-os) magmából kristályosodott kőzetek. Gorgona komatiitjai viszont mindössze 70–90 millió évesek, ami a Föld történetében szinte tegnapi eseménynek számít.
Ez a kor teszi őket különösen értékessé: ablakot nyitnak a földköpeny összetételére és hőmérsékletére a mezozoikum végén és a kainozoikum kezdetén. A kőzetek jellegzetes, spinifex textúrája – hosszú, elágazó olivin- és piroxénkristályok, amelyek egy ausztrál fűfajra emlékeztetnek – a gyors kristályosodás bizonyítéka.
Hugo Murcia, a Caldas Egyetem geológusa és Alejandro Arias-Díaz vezette kutatócsoport 2024 márciusában több napig kereste a kőzeteket a sűrű dzsungelben és a partokon. Végül a Pizarro-parton, ahol a legenda szerint Francisco Pizarro is partra szállt 1527-ben, az apály feltárta a szürke, magnézium-oxidban rendkívül gazdag (kb. 18 %) kőzeteket. A mintákat Mexikóban, Kanadában és az Egyesült Államokban elemezték, és megerősítették mind a korukat, mind a különleges összetételüket.
Gorgona tehát nemcsak a természeti szépség és a börtöntörténet miatt egyedi. A sziget komatiitjai a modern földtudomány számára is kulcsfontosságú referenciapontot jelentenek. Segítenek megérteni, hogyan változott a földköpeny hőmérséklete és összetétele az elmúlt százmillió évben. És azt is, hogy hogyan kapcsolódnak ezek a folyamatok a kolumbiai vulkánok magmáinak fejlődéséhez. Egy apró csendes-óceáni sziget, amelyet a dzsungel, a tenger és most már a bolygó legmélyebb folyamatai is legendássá tesznek.
Leave a Reply