Brazília egyik északkeleti államában, Rio Grande do Norte-ban hivatalosan is regionálisan kihaltnak nyilvánították a jaguárt (Panthera onca) és a dél-amerikai tapírt (Tapirus terrestris). A döntést az állam környezetvédelmi és fenntartható fejlődésért felelős intézete, az Idema tette közzé a 2026-os, veszélyeztetett emlősöket tartalmazó hivatalos jegyzékében.
A listán összesen 31 emlősfaj szerepel; közülük három – a jaguár, a tapír, valamint a fehérajkú pekari (Tayassu pecari) – kapta a regionálisan kihalt besorolást. Ez a kategória azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló tudományos adatok alapján az adott állam területén már nem él egyetlen példány sem.
Fontos azonban hangsúlyozni: a minősítés nem a fajok globális kihalását jelzi.
A jaguár kihalása egyre közelebb lehet
A bejelentés különösen aggasztó annak fényében, hogy Rio Grande do Norte Brazília egyetlen olyan állama, ahol mindeddig nem volt hivatalosan homologizált, elnöki rendelettel véglegesen elismert őslakos terület. Az őslakos közösségek világszerte – így Brazíliában is – a természetes élőhelyek egyik legfontosabb védelmezői. Hagyományos területeiken általában kisebb mértékű az erdőirtás, és jelentős szerepet vállalnak az erdők, a vízkészletek, valamint az állatvilág megóvásában.
A jaguár kihalása vagy éppen a tapír eltűnése nem egyik napról a másikra következett be: a térségből már a 2000-es évek óta nem álltak rendelkezésre megbízható észlelési adatok. A 2026-os hivatalos besorolás tehát egy hosszú ideje fennálló ökológiai problémát rögzít.
Brazília a világ legnagyobb jaguárállományával rendelkező országa. A 2025-ben megjelent természetvédelmi beszámolók körülbelül 10 000 példányra becsülik a brazil populációt, amelynek jelentős része az Amazonas-medencében él. A legfontosabb élőhelyek közé tartozik az Amazonas esőerdeje, a Pantanal (3500–4000 egyed), az erősen veszélyeztetett Atlanti-erdőség (250–300 példány), valamint a Caatinga száraz erdősége (kevesebb mint 500 egyed).
Az IUCN a fajt jelenleg mérsékelten fenyegetettnek (Near Threatened) minősíti, de a helyi állományok helyzete sokkal súlyosabb. A legfőbb veszélyeztető tényezők az erdőirtás, az élőhelyek feldarabolódása, az illegális vadászat, az állattenyésztéssel kapcsolatos konfliktusok és az erdőtüzek.
Mit tesz Lula?
Luiz Inácio Lula da Silva 2023-as visszatérése után a brazil kormány több jelentős környezetvédelmi intézkedést indított el vagy állított vissza. Ezek közé tartozik az amazóniai erdőirtás elleni PPCDAm program újraindítása, a többi biomra is kiterjedő erdőirtás-ellenes intézkedések, az IBAMA megerősítése. Valamint az őslakos területek demarkációjának ismételt előtérbe helyezése.
2026 májusában a FUNAI három új szakértői munkacsoportot hozott létre Rio Grande do Norte államban három őslakos terület – Mendonça do Amarelão, Eleotérios do Catu és Lagoa do Tapará – azonosítására és lehatárolására. Ez fontos előrelépés, de még nem jelenti a területek végleges elismerését.
A Rio Grande do Norte-i eset világosan mutatja: a biodiverzitás védelme nem választható el az őslakos népek földhöz való jogainak biztosításától. A nagytestű emlősök eltűnése nem csupán két faj elvesztését jelenti, hanem egy egész ökoszisztéma egyensúlyának megbomlására figyelmeztet. A kérdés ezért már nem kizárólag az, hogyan védhetők meg a még élő jaguárok és tapírok. Hanem az is, hogyan előzhetők meg hasonló ökológiai veszteségek Brazília más térségeiben.
Leave a Reply