Az elmúlt tíz évben az argentin környezetvédelmi politika többször változott a kormányok politikai irányultsága, az intézményi hierarchia és a kezelési modell szerint.
Egy dolog állandó maradt: a környezetvédelmi terület mindig marginális helyet foglalt el az állami napirenden. Finanszírozása elégtelen volt a környezeti bűncselekmények megelőzésére, a természetvédelemre és a tudományos fejlesztésre.
Egy vizsgálat szerint a környezetvédelmi tárca az elmúlt évtizedben átlagosan mindössze a nemzeti költségvetés 0,13 százalékát kapta. Miközben a nemzetközi környezeti és klímaagenda követelményei egyre nőttek, Argentínában a környezetvédelem a legkevésbé fontos területek közé tartozott.
A helyzet Javier Milei kormányával tovább romlott. A klímaváltozást tagadó és a maximális állami deregulációt támogató elnök alatt a költségvetési részesedés 2024-ben 0,09, 2025-ben 0,04, 2026-ban pedig 0,05 százalékra esett.
A költségvetés végrehajtása is drámaian visszaesett: 2023-ban még 92 százalékot költöttek el, 2024-ben csak 38 százalékot. Gonzalo Vergez, az Asociación Argentina de Abogados Ambientalistas koordinátora szerint ez „az argentin környezettörténelem legkritikusabb pillanata”.
Argentína környezetvédelme
A probléma nem csak Mileihez kötődik. Alberto Fernández progresszív kormányzása idején (2019–2023) sem lépte túl a 0,23 százalékot, Mauricio Macri jobboldali kormányzása alatt pedig 2017-ben érte el a legmagasabb arányt (0,24 %), de még akkor is messze elmaradt a többi minisztériumtól. A szakértők szerint a környezetvédelmi tárca soha nem vált kulcsszereplővé az erdőtüzek megelőzésében, a természetes területek védelmében vagy a mezőgazdasági, energetikai és bányászati tárcák döntéseinek ellensúlyozásában.
Utóbbiakat gyakran „akadálynak” tekintették. Fernández idején voltak pozitív lépések. A tárca visszanyerte minisztériumi rangját, a nemzeti parkok rendszere több mint egymillió hektárral (25 százalékkal) bővült.
Négy új nemzeti park jött létre, nőtt az erdővédelmi támogatás (bár még mindig messze elmaradt a törvény által előírt 0,3 százaléktól), elfogadták a környezeti nevelési törvényt, megerősítették az Escazú-egyezményt, és kidolgozták a nemzeti klímaalkalmazkodási és -mérséklési tervet. A járvány idején a nemzetközi források is átmenetileg növelték a tárca súlyát.
Milei alatt a tárca alárendelt státuszba került, csökkentették az intézményeket, programokat és a személyzetet, valamint visszavonták Argentína részvételét a nemzetközi klíma- és biodiverzitási csúcsokon. A nemzeti parkoknál jelenleg mintegy 580 parkőr felel több mint 5 millió hektárért (kb. 8000 hektár/parkőr), ami gyakorlatilag ellenőrizhetetlen.
További súlyos kockázati tényezők
A tűzoltási szolgálat költségvetése is történelmi mélypontra süllyedt.A következmények súlyosak: 2015 és 2024 között mintegy 1,9 millió hektár erdő tűnt el (elsősorban tüzek, mezőgazdasági és állattenyésztési célú irtások miatt). A gleccserek és állandó hófoltok területe jelentősen csökkent. A tengeri szénhidrogén-kutatás 2019-től tovább bővült.
A tudományos kutatás finanszírozása is drasztikusan visszaesett. 2024-ben 29,7, 2025-ben további 15,9 százalékkal csökkent reálértéken, és a trend folytatódik.A szakértők szerint a legfőbb probléma az, hogy a gazdasági modell továbbra is a mezőgazdaságra, bányászatra és szénhidrogénekre épül. Ezek teszik ki az export több mint 70 százalékát. A környezetvédelem mindig alárendelődött ezeknek az érdekeknek.
A Bosques Nativos-törvény által előírt erdővédelmi alapot soha nem finanszírozták megfelelően. A jelenlegi kormány idején a szakértők szerint már nem csak elhanyagolásról, hanem a megszerzett jogok és intézmények tudatos lebontásáról van szó és Argentína környezetvédelme gyakorlatilag tovatűnik.
Leave a Reply