Amikor 2021 végén bejelentették, hogy Chilében Gabriel Boric mindössze 35 évesen megnyeri az elnöki széket, akkor egyértelmű volt mindenki számára, hogy az ország lakossága változást akar. És nem csak egy-két apróbb korrekciót, de teljes társadalmi reformot és igazságosabb életet. Az egykori kőkemény diákaktivista, aki tüntetések sokaságán menetelt az első sorban, 11%-os, egészen méretes különbséggel tudott nyerni. Ez annak is köszönhető, hogy a legtöbb olyan szavazó, akinek jelöltje az első körben kiesett, egyértelműen rá voksolt.
Gabriel Boric munkája utat mutathat a neoliberalizmus kiábrándultjainak
Annyira méretes volt a győzelme, hogy a jobboldali populista José Antonio Kast a szavazatok 50%-ának összeszámlálása után már bejelentette, hogy elismeri vereségét. Ráadásul elég komoly volt a részvételi arány is, ami azt jelenti, hogy a következő kormánynak tényleg jó felhatalmazása van a munkára. És hála az égnek, Kast mellett a távozó elnök, Sebastián Piñera is gratulált a győztesen. Ettől független azonban borzalmasan kemény dolga lesz Boricnak. A következő kihívások fogják valószínűleg a legnehezebb feladatot jelenteni számára:
- Óvatosan kell egyensúlyoznia aközött, hogy teljesíti ígéreteit és aközött, hogy valamennyire megtartja a hagyományos gazdasági elit jogait is
- Be kell bizonyítania a követőinek, hogy nem csak a neoliberalizmus lehet az egyetlen fejlődési út egy társadalom számára
- Fel kell számolnia a társadalmi egyenlőtlenségeket, de nem úgy, mint több más latin-amerikai ország megpróbálta, azaz a gazdaság erősségének megőrzésével együtt
De talán minden közül Boric számára a legfontosabb az oktatás helyzetének rendezése lesz. Azé az oktatásé, amelynek reformjáért ő maga is annyit küzdött. Ugyanez a helyzet az egészségüggyel is, ahol meg kellene mutatnia, hogy a gazdagok igenis kell, hogy segítsék a szegényebbeket, de ezt nem úgy, hogy egyetlen tollvonással mindent elvesz a szerencsésebbektől. Abból társadalmi összeomlás lesz, ahogy már láthattunk ilyet a múltban. Boric felelőssége abban is megvan, hogy más, hasonló irányultságú vezetők számára is utat mutathat, amely szerint tényleg nem csak a neoliberalizmus és az összeomlás a két opció.
Az első kihívás mindjárt ott is van számára, párbeszédet kell kezdeményeznie a Kongresszusban, ott, ahol egyébként nem lesz többségi támogatása. Ez pedig akkor fog igazán kikristályosodni, amikor az új alkotmány kerül majd terítékre, amelyen most is dolgoznak. Remélhetőleg Boric sikerrel fog majd járni.
Leave a Reply