Tegnap, 114 éves korában elhunyt Rosa Grillo, a 400 bennszülött meggyilkolásával járó, a történelembe Napalpí mészárlásként bekerült chacói mészárlás utolsó túlélője.
Az argentin tartományi kormány háromnapos gyászt és munkaszüneti napot rendelt el azon állami alkalmazottak számára, akik valamelyik őslakos közösség tagjai.
Grillo halála még a hét elején történt, amit a rokonai is megerősítettek, akik vele együtt éltek az “El Martillo” 40-es parcelláján, amely mintegy 30 kilométerre fekszik Colonia Aborigen városi területétől.
Tanúvallomása kulcsfontosságú volt abban a bírósági ügyben, amelyben majdnem egy évszázaddal később, tavaly az államot “népirtásban” találták bűnösnek. Rosa édesapját és több rokonát is megölték ebben az emberiség elleni bűncselekményben.
Mi az a Napalpí-mészárlás?
Az esemény 1924. júliusában, Marcelo T. de Alvear radikális kormánya idején történt Argentínában. A rendőrség, a csendőrség és a félkatonai csoportok egy alakulata lemészárolta a jobb munkakörülményekért tiltakozó Qom és Mocoi nép tagjait.
Tisztességes fizetést követeltek a gyapot betakarításáért, és azért, hogy elmehessenek dolgozni a saltai és jujuyi cukorgyárakba, ahol jobb fizetést ajánlottak. A biztonsági erők 45 percen keresztül tüzeltek és összesen több mint 5000 golyót lőttek ki a Quitilipi és 25 de Mayo megyékben található El Aguará településen közösséget alkotó őslakosokra. Becslések szerint több mint 400 ember halt meg.
Grillo vallomása
Grillo 7 éves volt, amikor először tett tanúvallomást erről az eseményről. Amely a “Reducción de indios Napalpí” elnevezésű program keretében történt, amelyet Roque Sáenz Peña kormánya idején hoztak létre a régió őslakosainak dolgoztatására.
2019-ben a Nemzeti Kongresszus is tiszteletét fejezte ki előtte, akkor pedig Grillo találkozót kért Cristina Kirchner volt elnökasszonytól is. Ő aztán az Instituto Patriában fogadta őt. “Fáj a szívem, amikor az apámról kérdeznek, és azért, mert nem találkozhattam vele” – mondta a nő.
Grillo a 2022. júliusában véget ért igazságügyi perben tett tanúvallomást. Zunilda Niremperger szövetségi bírónő “bizonyított tényként állapította meg, hogy az állam felelős a súlyos emberölés és a rabszolgaként való dolgoztatás bűncselekményeiért”. És ezeket a cselekményeket “az őslakosok népirtásának folyamatával összefüggésben elkövetett emberiség elleni bűncselekményeknek” minősítette.
A 107 és 114 év közötti asszony halálát (a becslés arra utal, hogy a múlt század elejéről nincsenek pontos feljegyzések Chacóban) Jorge Capitanich kormányzó megerősítette, és háromnapos tartományi gyászt hirdetett.
“Rosa mártírja és személyes tanúja volt a múlt sebeinek, amelyek tartományunk egyik legkegyetlenebb fejezetében keletkeztek. De egyben az őslakos közösségeink jogaiért való kiállás nagyszerű példája is, nagyszerű örökséget hagyva maga után” – írta a Twitteren.
Leave a Reply