Nem is biztos, hogy létezik erre még magyar szó, de a penexklávé egy adott ország területének egy olyan része, amely csak egy másik ország területén keresztül közelíthető meg normál módon. Az ilyen területek gyakorlati szempontból enklávék vagy exklávék, anélkül, hogy megfelelnének ezek meghatározásainak, így funkcionális enklávéknak vagy gyakorlati enklávéknak is nevezhetjük őket. Sok penexklávé részben a saját felségvizeivel határos, tehát nem veszi teljes egészében körül egy másik ország.
Egy penenklávé létezhet teljes egészében szárazföldön is, például amikor környező hegyek miatt egy terület nem érhető el egy ország más részeiből, kivéve, ha más országon keresztül halad valaki. Ilyen terület elég sok van a világon, így Dél-Amerikában is akad néhány. Jó példa a penexklávé megértésére a guyanai-venezuelai Isla Corocoro.
Az Isla Corocoro
A Corocoro-sziget (Isla Corocoro) egy sziget az Amacuro folyó torkolatánál és a Barima folyó deltájában. A szigeten halad keresztül a Guyana és Venezuela közötti szárazföldi határ legészakibb része. Azon kevés szigetek egyike, amely több szuverén állam között oszlanak meg. A sziget túlnyomó többsége venezuelai terület (610 négyzetkilométer). A sziget északi határa az Atlanti-óceán, déli határa pedig a Barima folyó. Venezuela nem ismeri el a szigetet kettéosztó határt, mivel a sziget keleti részét Guayana Esequiba, a Venezuela által követelt terület részének tekinti. Venezuela a sziget egészére (689 négyzetkilométer) igényt tart. A venezuelai ellenőrzés alatt álló 61 000 hektáros vagy 610 km²-es rész a venezuelai kormány által védett, Imataca rezervátumnak nevezett természeti rezervátum része, és az úgynevezett parti védelmi övezet része.
A szigetet az 1899-es választottbírósági ítéletet követően osztották fel Venezuela és Guyana között, Venezuela a sziget nyugati és középső részét, Guyana pedig a keleti rész egy részét kapta meg. Venezuela az 1899-es választottbírósági ítéletet semmisnek nyilvánította, és az egész szigetet Guayana Esequiba részeként követeli. 1966-os függetlenné válása óta Guyana a sziget keleti végének eme kis részét a Barima-Waini régió részeként igazgatja, a többi rész továbbra is venezuelai ellenőrzés alatt áll Delta Amacuro állam részeként. Jelenleg mind Venezuela, mind Guyana (de jure) igazgatja a szigetet, mivel a szigeten nincsenek települések, támaszpontok vagy tereptárgyak.
Értelemszerűen látható is, hogy miért penexklávé. A guyanai részre technikailag csak Venezuelán keresztül lehet eljutni. De egyébként a guyanai rész nem csak Venezuelával határos.
Stratégiai világítótorony létesítése az Isla Corocoro-n
A venezuelai kormány a közelmúltban bejelentette egy “stratégiai világítótorony” létesítését a vitatott essequibói terület atlanti homlokzatán. Ez a nyersanyagokban gazdag, 160 000 négyzetkilométeres terület évek óta vita tárgyát képezi Venezuela és Guyana között. A világítótorony a Corocoro-szigeten épült, és része a venezuelai kormánynak az eszsequibói terület fejlesztésére irányuló kezdeményezésének. Hivatalosan a venezuelai védelmi miniszter, Vladimir Padrino López jelentette be. A védelmi miniszter hangsúlyozta az Esequiba terület stratégiai jelentőségét Venezuela számára. A világítótorony létesítése jelentős lépés Venezuela szuverenitásának megerősítése felé a vitatott területen.
A venezuelai szuverenitás jelképe és gyakorlása
Eladio Jiménez Rattia, a Nemzeti Vízügyi Intézet (INEA) elnöke kijelentette, hogy a világítótorony több célt is szolgál. Nemcsak a navigációs biztonságot biztosítja, hanem a vitatott terület feletti venezuelai szuverenitás szimbóluma is. A világítótorony felállítása a venezuelai szuverenitás aktív gyakorlásának tekinthető a Guyana által régóta vitatott vitatott területen.
Venezuela aktív érvényesítése a vitatott terület felett
A legfontosabb tanulsága ennek a fejleménynek az, hogy Venezuela aktív lépéseket tett a vitatott essequibói területre vonatkozó igényének érvényesítésére. A terület fejlesztése és az olyan infrastruktúrák létrehozása, mint a stratégiai világítótorony, azt jelzi, hogy Venezuela fenn kívánja tartani és meg kívánja erősíteni szuverenitását a vitatott terület felett. Ez a lépés egyértelmű jele Venezuela eltökéltségének, hogy a Guyanával fennálló vita ellenére is fenntartja igényét a területre.
Konkluzió
A vitatott essequibói területen a közelmúltban bekövetkezett fejlemények a Venezuela és Guyana közötti területi vita lehetséges eszkalálódását jelzik. A stratégiai világítótorony felállítása a térségben gyakorlati és szimbolikus célokat is szolgál. Biztosítja a hajózás biztonságát, és a vitatott terület feletti venezuelai szuverenitás szimbólumaként szolgál. Hogy ez a lépés milyen hatással lesz az essequibói vita jövőjére, azt még nem lehet tudni.
Leave a Reply