Ilhabela, a São Paulo északi partjainál fekvő szigetcsoport új turisztikai hullámot él át a púpos bálnák (Megaptera novaeangliae) egyre gyakoribb látványa miatt. 2025-ben rekordot döntöttek: 836 megfigyelést regisztráltak, és mintegy 25 ezer látogató érkezett kizárólag a bálnafigyelő hely miatt – több mint kétszer annyi, mint 2024-ben. A május-augusztus közötti szezonban a bálnák az Antarktisz melletti szigetekről vándorolnak északkelet-brazil vizekre szaporodni. A kutatók szerint a térség már nem csupán átjáró, hanem táplálkozóhely is, különösen a fiatal egyedek számára.
Ezért népszerű ez a bálnafigyelő hely
A brazil partok mentén, különösen a tenyészállomány esetében jelentős a populáció. 2005-ös becslések szerint mintegy 6400 példány élt a brazil vizekben. De a növekedés üteme évi 7-10 százalékos lehet a 1990-es évek óta. Ez a visszatelepülés lenyűgöző siker: a 20. századi bálnavadászat miatt majdnem kihaltak, ma viszont egyre többet látni Ilhabelánál és a déli területeken is, ahol korábban ritkábbak voltak. A populáció bővülése azt jelzi, hogy a védelmi intézkedések (nemzetközi tilalmak, nemzeti parkok) hatékonyak.
A bálnák jelenléte több okból is rendkívül előnyös. Gazdaságilag fellendítik a helyi turizmust: a hajótúrák naponta kétszer indulnak, a jegyek elérhetik az 500 reált is (30 ezer forint). Marcos Cará üzletember szerint a cet-szezon már erősebb, mint a nyári időszak. A város 2026-ra 2,3 millió turistát vár. Ez munkahelyeket teremt, élénkíti a vendéglátást és a szolgáltatásokat.
Ökológiai szempontból a púpos bálnák kulcsszereplők az óceán egészsége szempontjából. Óriási „tápanyagpumpaként” működnek: planktonnal táplálkoznak, majd felületközeli ürülékükkel trágyázzák a vizet, ami serkenti a fitoplankton növekedését, oxigént termel és szén-dioxidot köt meg. Ez segíti a halállományt és az egész tengeri ökoszisztémát. Jelenlétük jelzi a tenger jó állapotát, és ösztönzi a természetvédelmet.
A növekvő turizmus azonban kihívásokat is hoz. A brazil környezetvédelmi hatóság (Ibama) szabályai szerint minimum 100 méter távolságot kell tartani, és maximum 30 percig figyelni a bálnákat. Ilhabela önkormányzata 2027-ig 120 biológusos, drónos monitoring utat szervez a szabályok betartása érdekében. Felelős turizmussal – oktatással, korlátozásokkal – fenntarthatóan lehet élvezni ezt a csodát, miközben a populáció tovább gyarapodik.
A brazil partok bálnái így nem csupán látványosságok, hanem gazdasági motorok és ökológiai őrzők. Ilhabela példája mutatja, hogyan hozhat profitot és reményt a természet védelme.
Leave a Reply