Migrációs válság Chile és Peru határán

Aki követi valamennyire a chilei vagy perui híradókat, portálokat, az láthatja, hogy a Chile és Peru közötti határon komoly migrációs válság alakult ki. Ez a hét végére tovább fokozódott, mivel több száz ember rekedt a senki földjén, akik nem tudtak átkelni Peruba, hogy visszatérjenek hazájukba, Venezuelába. A többnyire venezuelai migránsok Peruba próbálnak átjutni, hogy hazájukba utazzanak, de Peru nem engedi be őket, mert nincsenek irataik.

A migrációs válság alapvető mozgatórugója a chilei fellépés az illegális bevándorlás ellen

A két dél-amerikai ország határán elakadva a migránsok meg kell, hogy küzdjenek a barátságtalan éghajlattal, amely a bolygó egyik legszárazabb sivatagját, az Atacama-sivatagot jellemzi. Azaz rendkívül forró nappalokkal és intenzív hideg éjszakákkal. Néhányan takarókkal rögtönzött sátrakat építettek, de hiányzik a víz és más alapvető szolgáltatások. A migránsok egy csoportja a sivatagon keresztül Peru felé menekült, de a perui rendőrök visszafordították őket. Néhány nő panaszkodott, és követelte, hogy Gabriel Boric chilei elnök kormánya biztosítson számukra egy buszt, hogy Venezuelába utazhassanak.

Aricában, a Peruval határos észak-chilei városban a helyi tisztviselők csütörtökön migrációs vészhelyzetet hirdettek. Egy nappal korábban a perui elnök, Dina Boluarte szükségállapotot hirdetett a chilei határhoz közeli Tacna városában, hogy “megőrizze a belső rendet” és megfékezze a migránsok érkezését. Az intézkedés bejelentésekor az elnök azt mondta, hogy a migránsok bűncselekményeket követnek el.

Boluarte közölte, hogy alkotmányreformot fog szorgalmazni, hogy “engedélyezze a fegyveres erők beavatkozását a határvidéken”. Boric a maga részéről már február végén csapatokat vezényelt a határhoz, hogy segítsen megállítani a migránsok bejutását. Az Amnesty International felszólította Perut és Chilét, hogy vessenek véget a határ “militarizálásának”. A vezetők mindkét oldalon “szükségtelenül súlyosbítják a helyzetet, humanitárius válsággá változtatva azt, ami növeli a veszélyt ezeknek az embereknek az életére és biztonságára nézve”. Mondta Erika Guevara Rosas, az Amnesty International amerikai kontinensért felelős igazgatója.

A chilei kormány berendelte Jaime Pomareda perui nagykövetet, hogy kifejezze nemtetszését Pascual Guisa, Tacna polgármesterének kijelentései miatt. A polgármester “felelőtlennek” nevezte Chile elnökét, amiért az ország migrációs gondjait a határra akarja áthelyezni. Pomareda nem kommentálta nyilvánosan a találkozót. Arica polgármestere, Gerardo Espíndola megígérte, hogy “forrásokat biztosít” a rászorulók, különösen a gyermekek és az idősek támogatására.

“Olyan gyorsan fogunk cselekedni, amilyen gyorsan ez a határon rekedt embereket érintő kritikus helyzet megköveteli” – mondta Espíndola. A patthelyzet közepette a chilei kongresszus alsóházának vezetője, Vlado Mirosevic humanitárius folyosó létrehozására szólított fel. Ez a régió összes országát magában foglalná a válság megoldása érdekében. És lehetővé tenné a migránsok biztonságos visszaútját Venezuelába.

Ezért indult meg a migránsok áradata

Alberto van Klaveren chilei külügyminiszter figyelmeztetett, hogy “jelentős humanitárius probléma van a térségben”. Azt mondta, hogy Boluarte döntése “növeli a nyomást” a határon. A migránsok távozása Chiléből nem sokkal azután történt, hogy az Országos Ügyészség április 10-én felszólította az ügyészeket, hogy kérjék az előzetes letartóztatást mindazok számára, akiket bűncselekmény elkövetésén kapnak, és nem tudják igazolni személyazonosságukat. Emellett a kongresszus alsóháza hamarosan megvitat egy olyan intézkedést, amely bűncselekménynek minősítené az illegális bevándorlást. Akár 541 napos börtönbüntetést is javasol mindazokra, akiket nem hivatalos csatornákon keresztül jutnak be Chilébe.

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*