Aki követi valamennyire a chilei vagy perui híradókat, portálokat, az láthatja, hogy a Chile és Peru közötti határon komoly migrációs válság alakult ki. Ez a hét végére tovább fokozódott, mivel több száz ember rekedt a senki földjén, akik nem tudtak átkelni Peruba, hogy visszatérjenek hazájukba, Venezuelába. A többnyire venezuelai migránsok Peruba próbálnak átjutni, hogy hazájukba utazzanak, de Peru nem engedi be őket, mert nincsenek irataik.
A migrációs válság alapvető mozgatórugója a chilei fellépés az illegális bevándorlás ellen
A két dél-amerikai ország határán elakadva a migránsok meg kell, hogy küzdjenek a barátságtalan éghajlattal, amely a bolygó egyik legszárazabb sivatagját, az Atacama-sivatagot jellemzi. Azaz rendkívül forró nappalokkal és intenzív hideg éjszakákkal. Néhányan takarókkal rögtönzött sátrakat építettek, de hiányzik a víz és más alapvető szolgáltatások. A migránsok egy csoportja a sivatagon keresztül Peru felé menekült, de a perui rendőrök visszafordították őket. Néhány nő panaszkodott, és követelte, hogy Gabriel Boric chilei elnök kormánya biztosítson számukra egy buszt, hogy Venezuelába utazhassanak.
Aricában, a Peruval határos észak-chilei városban a helyi tisztviselők csütörtökön migrációs vészhelyzetet hirdettek. Egy nappal korábban a perui elnök, Dina Boluarte szükségállapotot hirdetett a chilei határhoz közeli Tacna városában, hogy “megőrizze a belső rendet” és megfékezze a migránsok érkezését. Az intézkedés bejelentésekor az elnök azt mondta, hogy a migránsok bűncselekményeket követnek el.
Boluarte közölte, hogy alkotmányreformot fog szorgalmazni, hogy “engedélyezze a fegyveres erők beavatkozását a határvidéken”. Boric a maga részéről már február végén csapatokat vezényelt a határhoz, hogy segítsen megállítani a migránsok bejutását. Az Amnesty International felszólította Perut és Chilét, hogy vessenek véget a határ “militarizálásának”. A vezetők mindkét oldalon “szükségtelenül súlyosbítják a helyzetet, humanitárius válsággá változtatva azt, ami növeli a veszélyt ezeknek az embereknek az életére és biztonságára nézve”. Mondta Erika Guevara Rosas, az Amnesty International amerikai kontinensért felelős igazgatója.
A chilei kormány berendelte Jaime Pomareda perui nagykövetet, hogy kifejezze nemtetszését Pascual Guisa, Tacna polgármesterének kijelentései miatt. A polgármester “felelőtlennek” nevezte Chile elnökét, amiért az ország migrációs gondjait a határra akarja áthelyezni. Pomareda nem kommentálta nyilvánosan a találkozót. Arica polgármestere, Gerardo Espíndola megígérte, hogy “forrásokat biztosít” a rászorulók, különösen a gyermekek és az idősek támogatására.
“Olyan gyorsan fogunk cselekedni, amilyen gyorsan ez a határon rekedt embereket érintő kritikus helyzet megköveteli” – mondta Espíndola. A patthelyzet közepette a chilei kongresszus alsóházának vezetője, Vlado Mirosevic humanitárius folyosó létrehozására szólított fel. Ez a régió összes országát magában foglalná a válság megoldása érdekében. És lehetővé tenné a migránsok biztonságos visszaútját Venezuelába.
Ezért indult meg a migránsok áradata
Alberto van Klaveren chilei külügyminiszter figyelmeztetett, hogy “jelentős humanitárius probléma van a térségben”. Azt mondta, hogy Boluarte döntése “növeli a nyomást” a határon. A migránsok távozása Chiléből nem sokkal azután történt, hogy az Országos Ügyészség április 10-én felszólította az ügyészeket, hogy kérjék az előzetes letartóztatást mindazok számára, akiket bűncselekmény elkövetésén kapnak, és nem tudják igazolni személyazonosságukat. Emellett a kongresszus alsóháza hamarosan megvitat egy olyan intézkedést, amely bűncselekménynek minősítené az illegális bevándorlást. Akár 541 napos börtönbüntetést is javasol mindazokra, akiket nem hivatalos csatornákon keresztül jutnak be Chilébe.
Leave a Reply